Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (iö 71. A részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a részvényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy ezeket mire fordítja. — A részvénytársaság által kibocsátott új részvények illetékére a kincstár joga csak az alaptőke jelemelese tárgyában hozóit határozat bejegyzésének kihirdetése napján nyílik meg és így az illetéket ebben az időpontban — a fennforgó esetben a 117,301/1925. számú rendelet szerint — érvényes jogszabály állal megállapított összegben kell fizetni. (Közigazgatási bíróság 4817 1924. P. sz.) indokok: Az iratokban foglalt nem \ilás tényállás szerint panaszos részvénytársaság 1923. évi május 26-án tarlóit közgyűlésén akként határozott, hogy a részvénytőkét 58.000,000 K-ról 588.000,000 K-ra emeli föl olyképpen, hogy: 4. a már régebben kibocsátott 294,000 db egyenként 200 K névértékű részvény névértékét darabonkint 1000 K-ra emeli fel s hogy ezt a részvényenkénti 800 K-t tevő, többletet az új kibocsátású részvények árfolyamnyereségéből fizeti ki; 2. továbbá kibocsát 294,000 db egyenkint 1000 K összegre és bemutatóra szóló új részvényt s ezeknek kibocsátási árfolyamát 2000 K-ban állapítja meg. Az alaptőkének ily módon történt fölemelésére vonatkozó törvényszéki bejegyzés a ((Központi Értesítő)) 1923 december 31-én megjelent számában nyer kihirdetést. A kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal 1924 január 3-án a 117,301/923. sz. p. ü. min. rendelet 1. §-ában foglalt III. fokú illetéktáblázat alkalmazásával a következő illetékeket állapította meg: 1. a régi részvények névértékének egyenkint 200 K-ról 800 K-val történt fölemelése után 8.820,000 K; 2. Az újonnan kibocsátott 294,000 db részvény után 17.640,000 K: összesen: 26.460,000 K. Panaszos részvénytársaság ezt az összeget be is fizette, de az I. fokú megállapítás ellen visszautalási kérelemmel kapcsolatos fe'ebbezést nyújtóit be, azonban azt a székesfővárosi kir. pénzügyigazgatóság elutasította. Illetékfizetésre kötelezett panaszbeli kérelme oda irányul, hogy: i. a réíii részvények után kiszabott*8.820,000 K illeték töröltessék, mert ennek kiszabásával kétszeres illetékezés esete forog fenn, mivel az új kibocsátású részvények értéke fejében befolyt összegből történt a régi részvények névértékének felemelésére szolgáló Közigazgat isi és Pénziigyijogi Döntvénytár. XVIII. 5