Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 58 felértékelte. Ily módon tehát az 1922. évi 200,000. sz. végr. ut. 57. §-ának 2. bekezdésében említett burkolt tartalékot létesített, amelyet a kir. adófelügyelő 2,692.801,120 K erejéig adó alá vont. Panaszos a 2,692.801,120 K megadóztatását kifogásolja. A bíróság ezt a kifogást alaposnak találta. Az 1923. évi 88,875. és 175,869. számú pénzügyminiszteri körrendeletek szerint az idegen valutára szóló tartozásokból eredhető' veszteségek fedezésére a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok állal létesített tartalékot, a tartozásoknak egyidejű nyilvántartásra vétele mellett a társulati adó alól mentesen kezelendők. Az 1922:XXIV. tc. 15. §-ának 3. bekezdésében nyert törvényes felhatalmazás alapján kiadott ezen körrendeletekben a tartalékolás adómentessége nincsen ahhoz a feltételhez kötve, hogy a tartalék mérlegszerű legyen, tehát a szóbanforgó és fent számjelzett tartalékolást is a fellebbezéshez csatolt igazolások alapján a kir. adófelügyelő nyilvántartásba venni és adómentesen kezelni tartozott volna az elszámolás kötelezettsége mellett. 56. Leírás és tartalékolás együttesen legfeljebb a tárgyak mérlegszerinti értékének 10°/o-ra rúghat. (Közigazgatási bíróság 20,703/1925. P. sz.) indokok: Panaszos csupán azt kifogásolja, hogy a gyárépület és berendezés értékéből 10%-on felül leírt 116.478,412 K-t a mérlegszerű nyereséghez hozzá számították. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A vállalat panaszában arra hivatkozik, hogy a leírás felújítási tartalékalap létesítése céljából történt és a tartalék adómentességének elbírálásánál annak rendeltelése és célja az irányadó és nem lehet ügydöntő az a körülmény, hogy a tartalékolás csak az eredményszámlán vezeltelelt keresztül. A gyári épület és berendezés értékcsökkenésének pótlására a vállalat az 1925. é\i 400/P. M. számú p. ü. min. H. Ö. 14. §. i. bekezdésének 3. pontja alapján a vállalat adómentesen leírhat vagy tartalékolhat és pedig a 14. §. 1. bekezdésének 3. pontjához fűzött utasítás 5. bekezdése szerint a vagyontárgyak mérleg szerinti értékéből évenkint legfeljebb 10%-ot oly módon, hogy a leírás vagy tartalékolás határa a vagyontárgyaknak a vagyonmérlegben kitüntetett értéke. Az értékcsökkenés pótlásának tehát kélléle módja van, úgymint a leírás és a tartalékolás és a vállalat jogosítva van mind a két módot együttesen alkalmazni a fent említett határokon belül. Panaszos vállalat az 1924. évi mérlegében csak a leírást alkalmazta és a nyereség-veszteségszámlán ezen a címen kiadásba helyezett 136.476,412 koronából nem tartalékolt