Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 53 át ingatlanok, illetékmentesség esete állana be, mert a fent hivatok törvényhely határozott rendelkezése kizárja a mentesség lehetőségét. Minthogy az 1923:XXXII. tc. 8. §-ában foglaltak szerint, a vagyonátruházási illeték alapjául az ingatlannak az a forgalmi értéke szolgál, amely érték abban az időben áll fenn, amikor a kincstár joga az illetékre megnyílt, így ez az alapvető rendelkezés kizárja azt, hogy az ingatlanért adott részvények kibocsátási értéke vétessék a vagyonátruházási illeték alapjául, minthogy a kincstárnak az illetékhez való joga — a most felhívott törvényhely szerint — 1924. évi április 12. napján nyílt meg, mert ekkor történt az ápr. 5-én kelt bekebelezési engedélynek a központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz való bemutatása; így elesik panaszosnak az a védekezése is, hogy az illetékkiszabás alapja az 1923 január 1-én fennállott érték lehetne ; minthogy a kifejtettek szerint helyesen járt el a kir. illetékkiszabási hivatal, amikor az átruházott ingatlan 1924. április havi értékének szakértői megállapítása útján jelentkező — s a bíróság által is elfogadott — összeget vette az illetékkiszabás alapjául; ezek következményeként a panasznak helyet adni nem lehetett. 54. A készpénzben fizetendő illetékek lerovásáért a társulatok megbízott ügyvivői, kiknek az üzletnél az illetékbefizetés kötelezettségökben áll, kezeskednek. — A részvénytársaság megbízott ügyvivőinek az igazgatósági tagokat és nem az ügyvezető igazgatót kell tekinteni, mert ez utóbbi a hatóságokkal és a harmadik személyekkel szemben csak mint az igazgatóságnak kirendelt meghatalmazottja jár el és az illetékfizetési kötelezettségért a hatósággal szemben az igazgatóság tagjai a felelős ügyvivők. — A kezességre nézve az illeték esedékessége az irányadó, vagyis az az időpont, amelyben az illetékfizetési kötelezettség beállott. (Közigazgatási bíróság 19,704/1925. P. sz.) Indokok: Panaszos elsősorban azon az alapon kéri a részvénykibocsátási illeték iránti kezesség alóli felmentését, hogy a kezesség az ügyvezető igazgatót terheli és nem az igazgatóság tagjait. Ezt a kérelmet a bíróság nem teljesíthette, mert az ill. szab.