Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Lönlvénylár. 84 szolgáltatásokat kell érteni, amelyekkel az áru már meg volt róva. A végrehajtási utasítás példaszerűen fel is hozza a játékkártya illetéket, de ilyen még például a fogyasztási adó is. 52. Ha a kereseti tevékenységet kifejtő eladó az üzleti bevételek után járó forgalmi adó bélyegjegyekben eszközlendő lerovását a szabályszerű időben elmulasztotta, akkor az ez után járó egyszerű, de nem a felemelt forgalmi adó terheli a jogutódot. (Közigazgatási bíróság 22,070/1923. P. sz.) indokok: A panaszosnak, mint az egészben átvett élelmiszerüzlet vevőjének terhére kivetett felemelt forgalmi adót fenntartani nem lehetett, mert az 1921 :XXX1X. tc. 48. §-a értelmében üzletátruházás esetén a vevó' éppúgy, mint az eladó, tartozik az átruházástól számított 30 nap alatt az egész üzlet megszerzéseért fizetett ellenértéket bevallani és azután a forgalmi adót, az említett törvénycikk 34. '§-ának 2. bekezdésében kimondott egyetemleges felelősség alkalmazása esetén, készpénzben megfizetni, tehát a vevővel szemben az egyetemes felelősség megállapításakor nem lehet helye ama felemelt forgalmi adó alkalmazásának, amelyet az említett törvénycikk 63. §-ának harmadik bekezdése értelmében csupán az esetben kell — és pedig az eladóra — kivetni, ha a kereseti tevékenységet kifejtő eladó az üzleti bevételek után járó forgalmi adó bélyegjegyekben eszközlendő lerovását a szabályszerű időben elmulasztotta, akkor az ezután járó egyszerű, de nem a felemelt forgalmi adó terheli a jogutódot. Ily mulasztás pedig a vevőt nyilvánvalólag nem terheli. • Az egyszeres forgalmi adó ellen irányuló panaszt azonban el kellett utasítani, mert a másodsorban említett törvényszakasz értelmében az üzletátruházás után járó forgalmi adóra nézve a vevőt és eladót egyetemleges fizetési kötelezettség terheli, tehát a jelen esetben a panaszostól, mint vevőtől, a forgalmi adót jogosan lehet követelni. 53. Abban az esetben, ha új társaság keletkezése nélkül történik valamely részvénytársaság beolvadása, az illeték alapjául csakis az ingatlannal rendelkező beolvadó részvénytársaság ingatlanainak értéke szolgálhat. (Közigazgatási bíróság 290/1925. P. sz.) 4*
