Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 20 szos alperes részére érték sem ítéltetett oda, az alperestől ítéleti illetéket a per beszüntetésének a fellebbezési bíróságnál való bejelentése után sem követelhetnek. . (Közigazgatási bíróság 7179/1925. P. sz.) A m. kii', közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad és a panaszost a panaszolt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok : A panaszolt illeték a panaszostól ítéleti illeték címén követeltetik. A felterjesztett iratok szerint az adonypusztaszabolcsi Hangya fogy. és ért. szövetkezetnek a panaszos elleni 130,000 K tőke és járulék iránti perében a szekszárdi kir. törvényszék P. 1105/1921/7. szám alatt hozott ítéletével felperest kéréseiével elutasította és az alperes perköltségeinek megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján hozott P. III—1697/11—1921. sz. ítéletével a pécsi kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, majd a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a kir. Kúria P. IV—4521/4—1922. szám alatt hozott végzésével a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a fellebbezési bíróságot további eljárásra, a tényállásnak szabályszerű megállapításra és ezután új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás megindítása után, de annak befejezése előtt a peresfelek a pécsi kir. ítélőtáblához benyújtott közös kérvényben bejelentették, hogy perenkívül kiegyeztek és a per megszüntetését és az iratoknak a szekszárdi kir. törvényszékhez való visszaküldését kérték s ez alapon a pécsi kir. ítélőtábla P. III. 1311/31—1923. sz. alatt az elsőbírói íiélet hatályon kívül helyezésével permegszüntető végzést hozott. Az 1914: XLIII. tc. 20. és 60. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett nem lehet vitás, hogy az adott esetben a kincstári ítéleti illetéket jogosan követelhet, kérdés csak az lehet, hogy azt ki és mi alapon tartozik fizetni. E részben tekintettel arra, hogy a bíróságon kívül történt megegyezésre alapított perbeszüntetés a fellebbviteli eljárás során, tehát akkor következett be, amikor a perben csupán az elsőbírói ítélet volt, irányadónak csupán az elsőbírói ítélet rendelkezései tekinthetők. Minthogy pedig az elsőbírósági ítélet szerint a felperes keresetével elutasíttatott és az alperes perköltségeiben is marasztaltatott s a panaszos alperes részére érték sem ítéltetett oda s így az 1914: XLIII. tc. 55. §-ában foglalt rendelkezések alapján az adott esetben a panaszostól ítéleti illetéket követelni nem lehet, a rendelkező rész értelmében kellett határozni.