Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. -Jl hivatal azon a címen, hogy a bemutatott számlán kitüntetett ár — a márkának közben bekövetkezett értékcsökkenése következtében — a behozatal időpontjában már nem felelt meg az árú napi forgalmi értékének utólagos becsléssel megállapította az árúnak behozatalkori forgalmi értékét és az így előálló különbözet után a forgalmi adót pótlólag kivetette. Az így kirótt forgalmi adót fenntartani nem lehetett a következő okokból: A bemutatott számlát sem a vámhivatal sem az útmutató hivatal aggályosnak nem találta és az sem vitás, hogy a panaszos a behozott árú ellenértéke gyanánt a külföldi cégnek a számlán feltüntetett márkaösszeget fizette meg és így a vámnál a forgalmi adó lerovása a behozott árúért tényleg fizetett vételár után történt, tehát a panaszos megfelelt az 1921: XXXIX. tcikk 38. §-ában foglalt ama rendelkezésnek, hogy a vámköteles árú behozatala alkalmával a belföldi szerző köteles az árúért fizetett vételár után a törvényes százaléknak megfelelő forgami adót megfizetni. A 130,000/1921. sz. pénzügyminiszteri utasítás 97. §-ának 7. pontja, amelyre a pénzügyi hatóság hivatkozik, azaz az adóalap becsléssel való megállapítása csupán abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a vételár nem igazoltatott avagy az igazolás — a fizetett vételár tényleges nagysága tekintetében — aggályos lévén el nem fogadható és így kellően igazolt vételár hiányában az adóalap megállapítására a kincstárnak nincs más módja, mint az, hogy az árú behozatalkori becslésszerű forgalmi értékét vegye figyelembe. Itt azonban nyilvánvalóan nem ez az eset forgott fenn. 22. Az üzletéu folyamán kiegyenlítést nyert külföldi tartozások után árfolyamkülönbözet címen leirt veszteség a mérlegszerű nyereséghez nem számítható hozzá- (Közigazgatási bíróság 5827/1925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet adva kimondja, hogy az üzlelév folyamán kiegyenlítést nyert külföldi tartozások után árfolyamkülönbözet címén leírt veszteség a mérlegszerű nyereséghez nem számítható hozzá. A panasszal megtámadott határozatot azonban feloldja és a kir. adófelügyelő-helyettest az alábbiak figyelembevétele mellett új eljárásra és határozat hozatalára utasítja. Indokok: Panaszos az 1923. évi zárszámadásaiban árfolyamkülönbözet fejében 169.390,437 K-t leírt és ezt a leírást a kir. adófelügyelő-helyetles az 1922: XXIV. tc. 15. §-ának utolsó bekezdése alapján az adóalaphoz számította.