Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Mindezekből pedig az következik, hogy (... mint a fejben ...) A 25 és 35 millió koronás tartalékolás, amint ez a panaszos előadásából is megállapítható, nem az 1923. üzleti év folyamán üzemben volt gépek, gyári eszközök és berendezések elhasználása által okozott értékveszteség pótlására, hanem a még 1917. illetve 1919. években elvitt betűk és gépek helyett újaknak beszerzésére lesz fordítandó, ami kétségen kívül az üzemnek az 1923. évivel szemben való nagyobbodását jelentené. Ez okból és még azért is, mert a hivatkozott törvény 14. §. 16. pontja szerint a 15. §-ban felsorolt tartalékalapokon kívül bárminő más célra és bármily elnevezés alatt tartalékolt összegek adókötelesek : a vitás tartalékolásokat adómenteseknek elismerni nem lehetett. Az értékcsökkenési tartalékba helyezett 7.070,000 K-nak az adóköteles nyereséghez történt hozzáadása miatt emelt panaszt sem lehetett alaposnak elismerni, mert a hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 200,000 sz. utasítás 64. §-ának hatodik bekezdése szerint adómentes értékcsökkenési tartalékot gyűjteni csak addig lehet, amíg a tartalékalap a vagyontárgyaknak az ugyanazon üzleti év végén lezárt mérlegben kimulatott értékét el nem éri; a fennforgó esetben pedig az 1923. évi vagyonmérlegben szereplő gyári, üzleti és irodai berendezésnek 858,362*44 korona felvett értékével szemben az értékcsökkenési tartalékalap 8.694,455 K-át teszen és így a kimutatott vagyontárgyak értékét jelentékenyen meghaladja, de egyébként is a panaszos vállalat a gépfelújítási tartalékalapra 75.000,000 K-át külön is és pedig adómentesen tartalékolt. Mindezeknélfogva a panasznak helyet adni nem leheteti, 14. Illeték szempontjából a per vagy eljárás tárgya értékének a fellebbezési eljárásban való megállapításánál is az az irányadó, hogy az illeték szolgáltatására vonatkozó kötelezettség mindenkori beálltakor a peresfeleknek milyen ellenértékű joga vagy kötelezettsége illetőleg annak mennyi része vár a bíróság döntésére. (Közigazgatási bíróság 17,814/1925. P. sz.) A kir. pénzügyigazgatóság végzését feloldja s a kir. pénzügyigazgatóságot az alábbiak figyelembevétele melleit újabb határozat hozatalára utasítja. indokok: í. Tévedett a kir. pénzügyigazgatóság akkor, amikor végzésében a panaszos által beadott előkészítő iratok közül a