Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi DÖnlvétiytar. 67 saságra átruházza, de nem biztosítja az alakítandó részvénytársaság megalakulásával kapcsolatosan fizetendő társasági szerződés, illetőleg részvénykibocsátás! illetékre is. Az a körülmény, hogy az egyrészről a m. kir. államvasutak mint építtető és másrészről a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság, a magyar helyi érdekű vasút részvénytársaság és az Union Bank Bécsben, mint társvállalkozók között létrejött szerződés 16. §-ában kiköltetett, hogy a vállalkozót ugyanaz a mentesség fogja megilletni, amelyeket a helyi érdekű vasutaknak az 1880: XXXI. és 1888: IV. törvény biztosítanak s hogy a szerződésnek a 19. §. szerint alakítandó részvénytársaságra való átruházása esetén, a fent körülírt bélyeg- és illetékmentesség ezen átruházásra is kiterjed és a fenti terjedelemben e jogutódot is megilleti, a fentidézett törvény rendelkezéseivel szemben figyelembe annál kevébbé vehető, mert a vasút a törvényben részére biztosított mentességet törvényes hozzájárulás nélkül át nem ruházhatja, maga a törvény pedig kifejezetten is csak magára az átruházást tartalmazó szerződésre, de nem a vállalkozók állal alakítandó részvénytársaság megalakulásával kapcsolatosan fizetendő társasági szerződésre is biztosította. De nem lehetett a panasznak helyet adni különösen azért sem, mert az 1880: XXXI. tc. 5. §-a a helyi érdekű vasutak részére is a részvénykibocsátási illeték tekintetében a mentességet csak az épílési, illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzésére biztosítja, az adott esetben pedig a létesítendő Ogulin—Kuini államvasútnál ilyen tőkének részvénykibocsátás útján leendő beszerzéséről szó sem lehet, mert az 1912:LXVIII. tc. i. és 3. §-ai szerint a Ogulin—Kuini államvasút államköltségen építendő s az építéshez szükséges összeget 97.500,000 K-ban maga az állam bocsátja rendelkezésre. 72. A fellebbezést ugyanaz a tisztviselő, aki a kivetést készítette, nem bírálhatja el és ezért a panasszal megtámadott határozatot, dacára annak, hogy a panaszos ezt az alaki sérelmet nem kifogásolja, fel kellett oldani. (Közgazgatási bíróság 88T9/1925. P. sz.) indokok: A panasszal megtámadott társulati adóra vonatkozó kiszámítási munkálatot a felterjesztett iratoknál lévő adókivetési irat szerint dr. Sch. S. pénzügyminiszteri tanácsos készítette és a vonatkozó fizetési meghagyás ellen a vállalat részéről beadott fellebbezés folytán hozott 17,089/1924. sz. határozatra vonat-