Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)
6* KözigÜzgtitáÚi és t>éníiÍ$yíjogi MnWénytar. szos. mint ügyvéd 1915 — 1918. évekre ügyvédi gyakorlata ulán III. osztályú kereseti adóval meg lett volna róva. Minthogy a panaszos beismerése szerűit is háborús szolgágálata folytán az ügyvédi gyakorlat után az 1915 —1918. évekre kivetett III. osztályú kereseti adó töröltetett, vagyis ezen évekre megadóztatva nem lett. másrészt a beszerzett periratokból és adókivetési iratokból megállapítható, hogy panaszos dacára annak, hogy háborús szolgálatot teljesített, úgy 1915. évben, mint 1916. évben a bíróságokhoz periratokat nyújtott be és ennek folyományaképen utaltatott ki a panaszos részére a tömeggondnoki és zárgondnoki díjak panaszos, tehát a kérdéses években ügyvédi gyakorlatot, habár kismértékben mégis folytatott az ebből a foglalkozásból eredő kereseti nyereménye az 1875: XXIX. te. 1. és 2. S a értelmében jogosan vonatott adó alá. 68. Ügy let újításnak a bélyeg- és illetékszabályok 52. §. b) pontja értelmében csak a szerződő felek között létrejött megállapodások minősíthetők s az olyan bírói határozatok alapján, melyek valamelyik szerződő jelet egy a szerződéskötés után hatálybalépett jogszabály alkalmazásával a szerződéstől eltérő szolgáltatásra kötelezik, a kincstárnak a határozati illetéken kívül más illetékre nincs igénye. (Közigazgatási bíróság 3915 1924. P. szv) Indokok: Az illeték azon az alapon töröltetik, hogy a csornai kir. járásbíróság a Pk. 664/1921. sz. perben hozott határozattal az 1914 július 20-án az 1914. év őszétől az 1926. év őszéig terjedő időre létrejött és 792/1914. t. a. megillelékezett haszonbéri szerződésben megállapított s az illetékszabásnál alapul vett évi 5500 K haszonbért, mint olyant, mely a korona értékének nagymértékű csökkenése folytán a haszonbérlet ellenértékének nem felelt meg, az 1920 szeptember 30-ál követő hat haszonbérleti évre 45 hold és 1176 öl föld minden hold után évi :-;oo kg. 10 hold és 1000 öl föld minden holdja ulán évi 250 kg búzára felemelte s ezzel illetékköteles ügyietújítás jött létre línnek az illetéknek nincs törvényes alapja, mert ügylelújításnák a bélyeg- és illetékszabályok 52. §. b) pontja értelmében csak a szerződő felék közölt létrejött megállapodások minősíthetők s az olyan bírói határozatok alapján, melyek valamelyik szerződő felet egy a szerződéskötés után hatálybalépett jogszabály m