Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)
Közigazgatási és Pónzágyijogi Döntvénytár. fenntartani nem leheléit, mert a panaszos kétségbe nem vont állítása szerint az egyesület a tagsági jelvényeket a tagoknak díjmentesen bocsálja rendelkezésre és csupán az elveszelt jelvények helyett adoll új jelvények előállítási költségének megtérítése fejében szed a tagoktól igen csekély összeget, amely bevélel ilyformán kereseti tevékenységből eredőnek nyilvánvalóan nem tekinthető, hanem inkább a tagdíjbevételekkel esik egy tekintet alá ; továbbá, mert az 1921: XXXIX. tc. 37. §-ának 15. pontjából kitűnőleg csupán a berendezett helyiségek üzletszerű, tehát ismétlődően kereselszerűleg történt bérbeadása esik általános forgalmi adó alá, ilyennek pedig egy vendéglői helyiségnek tarlós időre történt bérbeadása még az esetben sem tekinthető, ha abban berendezési tárgyak is vannak. Egyébként azonban a panaszt el kelleti utasítani, mert a tentemlílett törvénycikk 29. és 30. §-ából kilűnőleg az általános forgalmi adó tárgya minden bevétel elérésére irányuló és önálló kereseli tevékenység körében történő munkateljesítés, mely alatt bármily természetű szolgálatlélell kell érteni és a tevékenység keresetszerűségét a 130,000/1921. sz. végrehajtási utasítás 8. §-a értelmében megállapítja már az a körülmény is, ha azt bizonyos állandóság, rendszeresség, folytonosság, vagy legalább is bizonyos ismétlődés tanúsítja, már pedig az egyesület, amidőn tagjainak részére bizonyos díjak szedése ellenében rendszeresen kedvezményes jegyekel eszközölt ki, hirdetéseket tartalmazó közlönyt adott el és hirdetéseket telt közzé, díjfizetés ellenében az egyesület helyiségében a kártya és dominójátékot megengedte és az ahhoz szükséges tárgyakat rendelkezésre bocsátotta, díjfizetés ellenében nyelvtanfolyamot rendezett, berendezett dísztermét tagoknak és idegeneknek bérfizetés, világítási és fűtési díj ellenében ismételten rendelkezésre bocsátotta, tagjai részére belépődíj ellenében ismételten estélyeket rendezett kifejezetten bevételek elérése céljából; és végül, amidőn díjfizetés ellenében ruhatárt tartott fenn, nyilvánvalóan bevételi célzattal rendszeresen, illetve ismétlődően oly szolgálatokat teljesített tagjai és idegenek részére, amelyet a forgalmi adó szempontjából annál is inkább kereseti tevékenységnek kellett tekinteni, mert a panaszos egyesület semmivel sem igazolta, hogy e díjakat csupán az önköltségek fedezésére szedte, sőt maga is beismerte, hogy mindebből az önköltséget meghaladó bevétele volt. A panaszos adókötelezettségén nem változtat az a körülmény sem, hogy a panaszos egyesület jótékonysági célokat követ és e bevételi többleteket jótékonysági célra fordította, mert a fentemlített végrehajtási utasítás 13. §-a értelmében a kereseli tevékenységet folytató közcélú és jótékonysági egyesületek az esetben