Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. évre s a 141,880/1923. sz. rendelettel az 1923- 1924. gazda­sági évre a haszonbért akként állapította meg, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája ulán fizetendő 7 5 kg búzán felül, a volt tulajdonos még a vagyonváltság - földeket terhelő összes tartozásokai, tehát azok közt a földadói is fizesse. Ez a rendelkezése a törvényben adolt felhatalmazást túl nem lépi s azzal nem ellenkezik, amiéri a panasznak erre irányuló érvelése alaplalan. 56. Az 1921:XXXIX. tc. 29. fának első bekez­dése szerint a forgalmi adó megfizetésére a pana­szos mint apa, azon a címen, hogy az önállóan kere­sel űző még kiskorú, nem kötelezhető, hanem csakis a kereseti tevékenységet önállóan folytató fia. (Közigazgatási bíróság 21,044/1923. P. sz.) 57. A törvény 39. §-ában biztosított forgalmi adómentesség csupán azt illeti meg, aki az árút, mint saját tulajdonát közvetlenül a külföldre adja el, illetve mint saját tulajdonát eladásra külföldre kiszállítja, amennyiben a külföldre történt szállítást hitelé rdemlöen igazolja és így a panaszos azon a címen, hogy a vevő rendelkezéséhez képest a már eladott lisztet külföldre szólóan feladta, adómen­tességet nem igényelhet. Az a körülmény, hogy a panaszos a valóságnak meg nem jelelő módon az árut a vámhivatalnál mint sajátját jelentette be, a leg­kevésbbé szolgálhat alapul az adómentesség köve- • telésére (Közigazgatási bíróság (5708/1923. P. sz.) 58. A 130,00011921. sz. pénzügyminiszteri itta- . sítás 97. § ának ötödik bekezdése értelmében a kül­földről postán behozott árúk vételára a forgalmi adó szempontjából számlával vagy kereskedelmi levéllel igazolandó és csak olyan számlák, kereskedelmi leve­lek fogadhalók el, amelyek az árút szállító cég látta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom