Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

30 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A íavágótelep ilyen gyárakhoz hasonló ipartelepnek nem minősíthető, mert — habár villamoserőre működik — nem dolgozik nagyobbszámú munkással és nem termel iparcikkeket, hanem a fakereskedésnek a kiegészítő része. A telep rendeltetése a termelőktől hasábokban érkező fa elraktározása, felaprózása és a fogyasztókhoz juttatása, a telepen tehát gyáripari tevékenység nem folyik és ezért az azon lévő épületeket állandó adómentesség nem illeti meg. 38. Az 1922 : XXIV. tc. 15. §-dnak 6. bekezdése szerint a társulat csak a leírásnak indokolt voltát, tehát azt tartozik igazolni, hogy a leirt, vagy tartalékolt követelés valóban behajthatatlan: és sem ez a törvényhely, sem pedig a 200,000/1922. sz. végrehajtási utasításnak a kérdést részleteiben szabályozó 67. §-a nem jogosítja fel a pénzügyi hatóságot annak a vizsgálatára, hogy a kimutatott követelés, mely okból vált kétessé, vagy behajthatatlanná és esetleg, mily eszközök és módok igénybevételével lett volna a követelésnek egyébként igazolt behajthatatlansága elhárítható. — A nem mint igazgatósági tagokat, hanem mint tiszviselőket megillető javadalmazás, tantiéme, adó alá nem esik. (Közigazgatási bíróság 7059/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad. Indokok: A panaszolt határozat sem vonja kétségbe, hogy az az 1.000,000 K, amelyet a panaszos részvénytársaság a . . . cukorszámlán behajthatatlanság címén leírt, valóban behajthatatlan és a levonás megtagadásának okául csak azt hozza fel, hogy a . . . szabályszerű felszámolása és átalakulása mellett a behajtás megkísérelhető és eredményre vezethető lett volna. Az 1922 : XXIV. tc. 15. §-ának 6. bekezdése szerint a társulat csak a leírásnak indokolt voltát, tehát azt tartozik igazolni, hogy a leírt, vagy tartalékolt követelés valóban behajthatatlan és sem ez a törvényhely, sem pedig a 200,000 1922. sz. végrehajtási utasításnak a kérdést részleteiben szabályozó 67. §-a nem jogosítja fel a pénzügyi hatóságot annak a vizsgálatára, hogy a kimutatott követelés mely okból vált kétessé, vagy behajthatatlanná és esetleg mily eszközök és módok igénybevételével lett volna a követelésnek egyébként igazolt behajthatatlansága elhárítható.