Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 5 tékezési alapul venni nem lehet azért, mert a vonatkozó törvényes rendelkezés világosan és határozottan a régi részvény ellenében adott «iíj részvény után» rendeli el az illetéket kiszabni, már pedig az új részvénynek nyilvánvalóan nincs kibocsátási ára, csupán névértéke, avagy forgalmi értéke. A vonatkozó törvényszakasz helyes értelmezése és az általános-szabályok idevágó alkalmazása amellett szólnak, hogy a részvénykicserélésnél az illeték alapjául csakis a névérték vehető. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az I. fokozatú illeték «az új részvény után» fizetendő, tehát az illeték az újonnan kiállított részvény, mint a társaság vagyonában való részesedést és annak arányát, illetve a részvényesi jogosultságot bizonyító újonnan kiállított okirat után jár, amely a részvény névértékét jelző bizonyos pénzösszegről van kiállítva. Már pedig általános illetékezési szabály, hogy az okirat után járó illetéket — amennyiben az okiratban pénzösszeg van feltüntetve és a törvény máskép nem rendelkezik — az abban feltüntetett pénzösszeghez képest kell megfizetni. 5. A m. kir. közigazgatási bíróság előtt, amennyiben a felek nem személyesen vagy nem törvényes képviselőjük útján járnak el, magukat csak ügyvéd útján képviseltethetik. (Közigazgatási bíróság 15,485/1923. P. sz.) Indokok: A panaszirat.... ügyvéd ellenjegyzésével adatott be, a panaszirat külzetén panaszos gyanánt «B. J. mint S. G. jószágkormányzója)) van megjelölve, a panaszirat szövege alá pedig «S. (í.» név van írva. A panasziraton képviselőként megnevezett és azt ellenjegyző .... ügyvéd részére B. .1., mint a S. G.-féle uradalmak jószágkormányzója által kiállított írásbeli meghatalmazás van az iratok között, ellenben a nevezett ügyvéd részére közvetetlenül S. (í. által kiállított írásbeli meghatalmazás nincsen és nincsen igazolva az sem, hogy B. J. a S. (I. nevében ügyvédvallásra jogosult volt, nevezettnek jószágkormányzói állása különös meghatalmazás nélkül az uradalom tulajdonosa nevében őt ügyvédvallásra még nem jogosítja, ez okból a panasz visszautasítlatott. 6. Életjáradék szerződéssel történő valorizálása esetén új illeték nem vethető ki. (Közigazgatási bíróság 9335/1924. P. sz.) Indokok: A kiszabás alapjául szolgáló szerződési okirat szerint L, J. és L. M. kötelezték magukat, hogy a helyeit a 3600 K