Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár. ben való döntés nélkül hatályon kívül helyezte és a pert megszűntnek mondotta ki. (Közigazgatási bíróság 22,309/1916. P. sz.) A m. kii*, közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: A panaszos az ellene kibocsátott váltó fizetési meghagyás ellen kifogásokat adott be. A kifogások tárgyalása előtt a felperes kérvényt adott be, amelyben kijelentette, hogy tévedésből kérte a fizetési meghagyást és kérte annak hatályon kívül helyezését, amit a bíróság meg is tett és a pert — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett — megszűntnek mondta ki. Ebből az okból a pénzügyigazgatóság a panaszos fellebbezése folytán kimondotta, hogy ő az ítéleti illetéknek csupán a felét tartozik megfizetni. A panaszos azonban azt vitatja, hogy az alaptalanul indított per összes költségeit és következményeit a felperes tartozik viselni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1914 : XLIil. tc. 44. §-a értelmében a váltó fizetési meghagyás után készpénzben fizetendő illetéket a meghagyás alapján azonnal ki kell szabni és a további bírói eljárásra való tekintet nélkül be kell szedni. Erre a kiszabásra és beszerzésre a dolog természeténél togva egyedül az az irányadó, hogy a meghagyás kötelezte-e az alperest a perköltség megfizetésére vagy sem. Minthogy a meghagyás panaszost kötelezte a perköltségek megfizetésére is, az illetéket tőle a per további sorsára való tekintet nélkül be kellett volna szedni. Az 1914 : XLIII. tc. 60. §-a szerint már most abban az esetben, ha a kifogás folytán megindult eljárás oly módon szűnik meg, hogy annak során újabb bírói határozatot nem hoznak, vagy egyezséget nem kötnek, a határozati illeték visszatérítésének vagy törlésének helye nincsen. A vonatkozó törvényjavaslat indokolása és képviselőházi tárgyalása pedig kétségtelenné teszi, hogy itt határozat alatt csak olyan határozatot ért, amely illeték alá esik, s nem a permegszüntető határozatot. Sőt ennek a rendelkezésnek épen az volt a célja, hogy közös megegyezéssel, permegszüntetéssel a határozati illeték törlését ki ne lehessen eszközölni. Ha tehát a permegszüntető végzésnek az illeték összegére nem lehet befolyása, nem lehet ezt a végzést az illeték viselési kötelezettség szempontjából sem figyelembe venni. A panaszost tehát az egész illeték fizetésére kellett volna kötelezni s így az által, hogy a pénzügyigazgatóság csak a fél illetéket tartotta fenn. jogsérelmet nem szenvedett.