Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. kezéseit kell alkalmazni, s alaptalan a panaszosnak az a kitogása, hogy erre csak 1 K illetéket tartozott volna leróni, mert még a régi perrendtartás alá tartozott. Téves azonban a pénzügyigazgatóságnak is az az érvelése, hogy az illetéket az id. törvény 2. §. 2. pontja szerint kellett volna leróni. Az idézett pont szerint ugyanis nem minden új határnap kitűzésére irányuló kérelem esik az ott meghatározott magasabb illeték alá, hanem csak azok, amelyeket a felek a Pp. ott felsorolt szakaszai alapján adnak be. Ezek a szakaszok pedig csakis azokra az esetekre vonatkoznak, amikor az előző tárgyalás a felek valamelyikének meg nem jelenése miatt nem volt megtartható, vagy pedig ha az eljárást a felek kölcsönös beleegyezéssel szüneteltették. Ezekben az esetekben van ugyanis jogosultsága a per elhúzásának megakadályozása céljából megállapított magasabb illeték követelésének. Ellenben a törvény idézett szakasza sem említi íel a pernek a bíróság határozata alapján a Pp. 234. §-a szerint való felfüggesztését, ami tényleg nem is lehetett a törvényhozás célja, mivel ezekben az esetekben a per felfüggesztése nem a peres felek akaratától, hanem a bíróság belátásától függ és célja nem a per elhúzása, hanem a felektől nem függő szükségesség. Az olyan beadvány tehát, amelyben a peres fél bejelenti, hogy az a per, amelynek befejezéséig a bíróság az eljárást felfüggesztette, jogerős befejezést nyer és ennek következtében, az eljárás újból való felvételét és új határnap kitűzését kéri, nem esik az 1914: XLIII. tc. 2. §. 2. pontja alá, hanem az 1. §. 1. b) pontja alá, amely szerint ebben az esetben a pertárgy értékéhez képest 1 K 50 f illeték járt volna. Minthogy pedig a panaszos a kérvényre vezetett feljegyzés szerint egy példányban beadott kérvényre a fentebb idézett 2. §. rendelkezéseinek megfelelő 6 K illetéket rótt le, a fölösen lerótt illetékből 4 K megtérítését el kellett rendelni. 78. Ha a régi perrendtartás hatálya alatt indított rendes perben az ítéleti illetéket 1915 január 1. előtt le kellett róni, az ítéleti illeték mértékére az 19H. évi XLIII. tc. H. §~ának rendelkezéseit akkor sem lehet alkalmazni, ha a bíróság az ítéletet 1915. évben hozza meg. 6*