Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. Hl után nem rótt le illetéket. Ezt a kiszabást — közelebbi indokolás nélkül — az 1914: XLIII. tc. 4. §-a alapján a pénzügyigazgatóság fenntartotta. A kiszabás alaptalanságát vitató panaszt a bíróság alaposnak találta. A 89. §. szerint a 4. §-ban megszabott illetéket a periratok ívei és a jegyzőkönyvi tárgyalás esetében a jegyzőkönyvek ívei után kell leróni. Ebben az esetben azonban nem a végirat illetéke hiányzik, sem jegyzőkönyvi tárgyalásról nincs szó, ahol a végirat adását külön bejelenteni nem is lehet (1881 :LIX. tc. 19. §.), hanem arról, hogy a panaszos a nem jegyzőkönyvi tárgyalás szerint folyt rendes perben a pertárosnak a percsomóban eszközölt ama bejegyzése után, hogy ő végiratot akar adni, jegyzőkönyvi illetéket nem rótt le. Erre az esetre tehát a 89. §-nak idézett rendelkezése nem alkalmazható s így annak alapján az illeték fenn sem tartható. De nem lehetett az illetéket egyéb és pedig az 1914: XLIII. tc. 5. §. és 1. §. i. b) pontja alapján sem fenntartani. Az 1868: LIV. tc. 137. §-a értelmében ugyanis a felperes a pertárosnak tartozik bejelenteni, hogy végiratot akar adni. Ezt a bejelentést szóval tartozik megtenni, ami abból tűnik ki, hogy a pertáros azt a percsomóban feljegyezni tartozik. Minthogy pedig az 5. §. csak az olyan bejelentésekre rendelkezik, amelyek írásban beadva illetékkötelesek volnának, tehát nyilván csak olyanokra, amelyek írásban is megtehetők: nem lehet alkalmazni olyan bejelentésekre, amelyek sem írásban be nem adhatók, sem szóval való bejelentés esetében jegyzőkönyvbe nem foglalhatók. Ezekből az okokból, s mert ezt a bejelentést a régi illetéki szabályok sem tekintették jegyzőkönyveknek, — mint pl. a periratok beadására igénybevett halasztások bejegyzését — ezek után a bejelentések után az új törvény hatálya alatt sem lehet illetéket követelni. 76. Ha az alperesnek a keresetet nem tudták kézbesíteni és a felperes a lakás közlése mellett új határnap kitűzését kéri, ez a kérvény nem az 19H. évi XLIII. tc. 2. §. 2., hanem annak 1. §. 1. b) pontja alá esik. (Közigazgatási bíróság 20,543/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a panaszolt illeték törlését elrendeli. Közigazgatási Döntvénytár. XII. 6