Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

76 Közigazgatási Döntvénytár. a IV. oszt. kereseti adó alá vonását, mert ama törvény hozatala idején csak a jelenléti jegyek szerint való díjazás volt gyakorlatban s a törvényhozás kétségkívül azt akarta, hogy a szóban levő funkcionáriusok javadalmazása III. oszt. kereseti adó alá vonassék. Tekintve még azt is, hogy a törvényhozás által az 4915. évi XXI. tc. 7. §-ának k. pontjában tett azon kijelentés, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak ebbeli minőségükben bármi elnevezés szerint járó javadalma az 1914 : XLVI. tc. 5. §-ában említett jövedelmek közé tartozik, miután ez utóbbi törvény a III. oszt. kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásokról intézkedik, az 1875 : XXIX. tc. 2. §-ának hiteles magyarázatául tekintendő, ki kellett mondani, hogy a panaszló igazgatósága és íelügyelőbizottsága tagjainak ezen minőségükben fizetés címén kiszolgáltatott járandóságai jogosan vonattak III. oszt. kereseti adó alá. 71. Az adózó a családtagjai életbiztosításáért fizetett díj levonását nem igényelheti, ha az illető családtagnak nincs olyan jövedelme, amely az 1909. évi X. tc. 3. § a értelmében az adózó, mint családfő jövedelméhez hozzászámítandó. (Közigazgatási bíróság 15,810 191 &. P. sz.) 72. A régi perrendtartás hatálya alatt megindított s az 1912 : L/T. tc. 61. §-a értelmében a régi eljárás szabályai szerint folytatott rendes perekben az 19U : XLIII. tc.-nek a Pp. által szabályozott eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Közigazgatási bíróság 22,222 1915. P. sz.)