Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
66 Közigazgatási Döntvénytár. Azt az álláspontot, hogy az igazgatóság tagjainak kifizetett jutalékok szolgálati illetményeknek nem tekinthetők és hogy ebből kifolyóan a jutalékok megadóztatásánál az 1908 : XIV. tc. 18. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, megerősíti az osztrák törvényhozás és adókivetési eljárás is. Az 1914. évi január 23-iki «Personalsteuernovelle» III. artikulusa ugyanis «Tantiemenabgabe» elnevezéssel a szóbanforgó jutalékoknak a BesoldungssteuertŐl eltérő külön 10%-os megadóztatását létesítette, oly módon, hogy az 5000 K-t felülhaladó ilyen jutalékok után járó adót a jutalékot kifizető vállalat köteles a jutalékból levonni és az állampénztárba beszolgáltatni. Ebből következik: 1. hogy az osztrák törvényhozás sem tekinti ezeket a jutalékokat szolgálati illetménynek, mert a szolgálati* illetményekre nehezedő Besoldungssteuer helyett a Tantiemenabgabe alá vonja ; 2. hogy az osztrák törvényhozás sem a jutalékot húzó igazgatósági tag lakóhelye szerint adóztat, hanem erre való tekintet nélkül adó alá von minden 5000 K-t felülhaladó osztrák államterületről származó jutalékot és így ezekkel a járulékokkal szemben az 1908: XIV. tcikkbe iktatott egyezmény 18. §-át nem alkalmazza ; 3. hogy a magyar vállalatok Ausztriában lakó igazgatósági tagjainak járó jutalékai Ausztriában a Tantiemenabgabe alá nem vonhatók, mert az osztrák adótörvények a magyar vállalatokat az adó levonására és az osztrák állampénztárba való beszolgáltatására nem kötelezhetik ; ebből kitetszó'en tehát ezek a jutalékok az osztrák felfogás szerint is helyesen itt vonandók adó alá. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a részvénytár saságok igazgatósági tagjainak kifizetett jutalékok szolgálati illetménynek nem tekinthetők és így a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén lakó igazgatósági tagokat valamely magyarországi vállalattól megillető jutalékok után itt kivetett III. osztályú kereseti adó fenntartandó. 57. Az úrbéri közösség tagjait a közösség tulajdonában lévő ingatlanokon megillető jogosítványok haszonérteke a közösség jövedelméhez számítandó. (Közigazgatási bíróság 1043/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak nem ad helyet.