Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. üt ölés szempontjából határozott és kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak s így a kérdést csakis a törvény már íenn ismertetett céljából, és egyéb kapcsolatos rendelkezésekből következtetve lehet eldönteni. Ilyen kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz a jövedelemadótörvény részleges életbeléptetését elrendelő 1916: XXVI. tc. Ennek a törvénynek 1. §-a, midőn a jövedelemadót 4917 január 1-től kezdve már a 10,000 koronát meghaladó összjövedelmekre is kiterjesztette, második bekezdésében kijelenti, hogy összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. A törvény megalkotása előzményeiből nyílván kitűnik, hogy e kijelentés nem kivánt új jogszabályt alkotni, csak a törvény erejével kívánta a felvetett vitás jogkérdést magyarázni, tehát e jogszabály alkalmazandó az 1914:XLVI. tc. i. § ának értelmezésénél is. Ezekből az okokból a rendelkező részben foglaltak szerint kellelt határozni. 41. Magyarországon nem lakó külföldi állampolgárnak magyarországi vállalatok részvényeiből származó jövedelme jövedelemadó alá nem vonható. (Közigazgatási biróság 18,333/1916. P. sz.) 42. Az egyes szerzeteseknek személyes tevékenységéből származó jövedelmeket a szerzetesrend, mint külön adóalany, jövedelméhez hozzá számítani nem lehet. (Közigazgatási bíróság 17,311/1916. P, sz.) 43. Ha az adófelszólamlási bizottság a jövedelmét 20,000 K-ban állapította meg, jövedelemadó kivetésének helye nincs. 4*