Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 45 az ilyen veszteségi tartalékalapba helyezett összegek levonását, minthogy továbbá panaszos maga sem állítja, hogy a veszteségi tartalékalapba helyezett 1000 K-nak megfelelő követelése behajthatlanság címén tényleg leíratott volna: a panasznak törvény alapján helyet adni nem lehetett. Magától értetik, miszerint ez az ítélet nem zárja ki azt, hogy a panaszos a kérdéses 1000 K levonásának engedélyezését kedvezményképen a m. kir. pénzügyminisztertől és a panaszos által hivatkozott rendeletben meghatározott feltételek mellett kérhesse, de a levonás jogosságának bírói elismerését nem igényelheti. 37. A telekkönyvileg nem biztosított tartozások kamatainak az általános jövedelmi pótadóból való levonása akkor sem engedhető meg, ha az adózó nem magánszemély, hanem erkölcsi testület vagy község, város. (Közigazgatási bíróság 17,785 1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, H. törvényhatósági joggal felruházott várost, a panaszolt határozattal töröltetni rendelt 7259 K 40 f általános jövedelmi pótadó fizetésére kötelezi. indokok: Az 1883:XLVI. tc. 13. §-a első bekezdésének rendelkezése szerint, a kamattehernek az általános jövedelmi pótadóbóí való levonását ahhoz a feltételhez köti, hogy a kölcsöntőke, valamint annak kamatai az illető föld- és házbirtokra a tulajdonost jelzálogilag terhelőén bekebelezve legyen. Az a körülmény tehát, hogy H. város erkölcsi testület, a törvény eme kifejezett és kivételeket nem engedő rendelkezésével szemben figyelembe nem jöhet, ez nem szolgálhat törvényes alapul arra, hogy a városnak telekkönyvileg be nem kebelezett kölcsöntartozásai, illetve azok kamatai általános jövedelmi pótadójánál figyelembe vétessenek. Ez okokból a kir. kincstár képviseletében érvényesített panaszt jogosultnak elismerni és az ítélet rendelkező része szerint határozni kellett.