Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

42 Közigazgatási Döntvénytár. 34. Ha a kereskedő rendes üzletkörét meghaladó mértékben vállal a hadsereg részére szállítást, az ebből származó keresete után III. oszt. kereseti adóval külön meg kell róni. (Közigazgatási bíróság 1525/1947. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Panaszost, aki A.-n cipőkereskedést K.-án fióküzletet tart fenn, alkalmi cipővállalkozás után adóztatták meg azon a címen, hogy a hadsereg részére teljesített csizmaszállítása rendes üzleti forgalmának mértékét messze túlhaladta. A megadóztatás ellen előterjesztett panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. Panaszos ugyanis a —i tőüzlete után évi 40 K, k—i fióküzlete után pedig évi 117 K III. oszt. keresetadóval volt megadóztatva, amivel szemben a jelen adókivetés alapjául szolgáló szállítási szerződés 355,212 K bruttó bevételt biztosított panaszos számára. Nem lehet tehát vitás, hogy ily jelentékeny mérvű hadseregszállítási vállalkozás nem eshetik bele annak az üzleti tevékenységnek körébe, amely iparcikknek detail árusításában merült ki, s a szóban levő szállítás, mint attól független önálló vállalat az 1915: XXI. tc. 8. §-a alapján jogosan vonatott adóztatás alá. 35. A szeszgyárral együtt bérbeadott birtok haszonbérének az a része, amelyet a bérlő azért fizet, mivel a szeszgyár szeszkontingensben is részesül, tőkekamat- és járadék-adó alá vonandó. (Közigazgatási bíróság 671,1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben" helyet adva, Z. Miklóst 1910—1914. évekre évi 260 K tőkekamat- és járadékadó fizetéséré kötelezi. indokok: A m. kir. pénzügyigazgatóság a megnevezett adózó íél terhére az 1875 : XXII. tc. 1. §-a alapján tőkekamatés járadékadót vetett ki azon az alapon, hogy a panaszos által bérbeadott birtokon lévő szeszgyár részére bizonyos mennyiségű