Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
Közigazgatási Döntvénytár. 37 29. A szántóföldeken szélvihar által okozott kár csak akkor ad igényt az adó elengedésére, ha előzetesen a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértően ennek az elemi csapásnak az adó elengedésére igényt nyújtó minőségét megállapítja. (Közigazgatási bíróság 12,937/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és a kir. pénzügyigazgatóságnak határozatát emeli érvényre. indokok: Az elemi kár, melynek címén földadóelengedés kéretett s a közigazgatási bíróság által meg is adatott, erős szél, illetve szélvihar által szántóföldeken már érett kalászok kirázása s búzaszemek szétszórása által okoztatott. Panaszát a kincstári előadó arra alapítja, hogy az új adókezelési törvény (1909 : XI. tc.) 36. §-ában az elemi károk nemcsak általában, hanem művelési ágak szerint is fel vannak sorolva, a vihar által okozott elemi kár pedig e törvényszakasz szerint csakis erdőknél ad igényt földadó elengedésére. A kincstári előadó panasza alaposnak találtatott. Tényleg lényeges eltérés van a régi és új törvény erre vonatkozó intézkedései között. Az 1883 : XLIV. tc. 49. §-ának c), bb) pontja szerint szántóföldeknél nemcsak fagy vagy földárja, valamint tartós szárazság, hanem más elemi csapás következtében beállott kár esetén is volt adóelengedésnek helye, ha ez a «más)> csapás egész határokat magokban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető íöldek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tehetők. A régi törvény tehát a felsorolt csapásokon kívül más csapások esetén is állapít meg adóelengedési igényt, azzal az eltéréssel, hogy a taxatíve föl nem sorolt csapásoknál azoknak kiterjedésétől teszi íüggővé a kedvezmény megadhatását. Ellenben az új törvény annálfogva, hogy a károk felsorolása kimerítőbb, továbbá annálfogva, hogy a 36. §. 7. pontja nemcsak szántóföldekre, de egyáltalán minden mívelési ágra nézve «más esetről-esetre felmerülő elemi csapások okozta károk» figyelembevételét is megengedi, azonban csakis a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszternek vonatkozó határozata alapján, a régi törvénynek említett c), bb) pontjában foglalt