Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

34 Közigazgatási Döntvénytár. indokok: A megtámadott illetéket azon az alapon követelik a panaszostól, hogy az egy keresetlevélben foglalt több váltó követelése tárgyában hozott egy váltó fizetési meghagyás után járó illetéket a követelések összege után rótta le, holott a megtámadott határozat szerint az 1914 : XLIII. tc. 36. §-a alapján köteles lett volna a keresetbe foglalt követelések mindenike után külön-külön leróni az illetéket. A határozat sérelmességét vitató panasz alapos. Az 1914: XLIII. tc. 36. §-a csak több pernek egyesítése esetére rendelkezik. Közelebbi megjelölés végett hivatkozik a Pp. 233. §-ára. Ez a- szakasz pedig teljogosítjá a bíróságot arra, hogy elrendelje olyan pereknek egyesítését, amelyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak folyamatban. Világos ebből, hogy ez a rendelkezés csak már külön-külön megindult pereknek a bíróság által való egyesítése esetére szól. Itt azonban nem ez történt, hanem az, hogy a felperes ugyanazon adósával szemben lennálló több váltó követelését egy keresetben érvényesítette. Erre az esetre az értékelés szempontjából az 1914: XLIII. tc. 32. §-ának utolsó bekezdése alapján a Pp. 7. §-ának 2 bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmazni, amely szerint abban az esetben, ha a keresetben több követelés foglaltatik össze, az értéket össze kell számítani. A panaszos ennek a szabálynak megfelelően rótta le az ítéleti illetéket, s így a kiszabás alaptalan volt. 26. A perben felhasznált kereskedelmi levélen lerótt illeték visszatérítésének nincs helye akkor sem, ha a per tárgyalás nélkül szűnt meg. (Közigazgatási bíróság 26,941 1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak hel>t nem ad. indokok: A panaszos a keresetéhez csatolt feltételesen illetékmentes kereskedelmi levéleu lerótt illeték visszatérítését azért kéri, mert a pertől még az első tárgyalási határnap előtt elállott, s így a levelet bizonyítékul nem használta. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A bélyeg és ül. szab. 59. tét. 5. pontja éz az 1914: XLIII. tc. 86. §-a szerint a feltételesen itletékmentes kereskedelmi levél illetékkötelessé válik, ha azt bizonyítás céljából a bíróság előtt használják. A panaszos a levelet keresetéhez tényleg mellékelte s így a bíróság előtt használta, a bélyeg és ill. szabályok 9., 22.,