Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 29> kifogást emelt: a leletezett jegyzőkönyv az alperesi tanú kihallgatásáról készült, tehát az alperes érdekében vétetett fel, s így annak illetékét az alperes tartozott volna leróni, s azonkívül a tanú vallomási jegyzőkönyv nem az 1914-: XLIII. tc. 1. §. 1. a) pontja, hanem az 1. §. 1. b) pontja szerint esik illeték alá. A bíróság mind a két kifogást alaptalannak találta. A fizetési kötelezettséget illetőleg az 1915 : XLIII. tc. 50. §-a kimondja ugyan, hogy a jegyzőkönyvek illetékét rendszerint az a fél tartozik leróni, akinek érdekében a jegyzőkönyvet felvették, ez alól az általános szabály alól azonban ugyan ennek a szakasznak harmadik bekezdése kivételt tesz és kimondja, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a tárgyalásról és a bizonyítás felvételéről készült jegyzőkönyvek illetékét mindig a felperes tartozik leróni. A tanuk kihallgatása a perrendtartás szerint a bizonyításnak egyik módja, s így az ezek kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv kétségkívül a bizonyítás felvételéről készült jegyzőkönyv lévén, ennek illetékét mindenkor a felperes tartozik leróni, tekintet nélkül arra, hogy a kihallgatott tanura melyik fél hivatkozott. Az illeték mértékére vonatkozó panaszt pedig azért nem lehetett alaposnak elismerni, mert az 1914: XLIII. tc. 1. §. 1. a) pontja szerint kell bélyegezni a tárgyalási jegyzőkönyvet, valamint a kiküldött vagy megkeresett bíró előtt készült jegyzőkönyveket. A tanuk kihallgatása kétségkívül a tárgyalásnak egyik mozzanata, és épen a tanúvallomások felvétele történik leggyakrabban a megkeresett bíró által, abból tehát, hogy a törvény különösen kiemeli a megkeresett bíró előtt készült jegyzőkönyvet nem lehet vitás, hogy a tanúkihallgatásokról készült jegyzőkönyvet is az 1. §. a) pontjában megszabott magasabb illeték alá kívánta sorozni. 21. Az igényperben hozott ítélet ellen beadott fellebbezésre az 19H: XLIII. tc. 22. §-ában megszabott illetéket teljes összegébe kell leróni. (Közigazgatási bíróság 27,175/915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos az igényperben hozott ítélet ellen beadott fellebbezésén az 1914: XLIII. tc. 22. §-a szerint lerótt illeték felének visszatérítését azon az alapon kéri, hogy az igényperben hozott ítélet után az ítéleti illetéknek csak a fele lévén