Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 41 (Közigazgatási bíróság 5722/916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak nem ad helyet. indokok: Az 1908 : XXXVIII. tc. meghatározza a községek közegészségügyi teendőit s megállapítja azokat a járandóságokat is, amelyeket részben a községek, részben pedig az államkötelesek a közegészségügyi szolgálat ellátásának biztosítására az orvosi alapba befizetni. A törvény 18. §-a szerint az államot terhelő s a belügyi tárca költségvetésébe beillesztett orvosi fizetést, kor- és helyipótlékot a belügyminiszter egy összegben bocsátja a vármegyei orvosi alap javadalmazásaképen a vármegyék rendelkezésére; a községek terhére rótt lakáspénzt, személyi pótlékot és útiálalányt pedig negyedévi előzetes részletekben a községek szállítják be az orvosi alapba. A községi és körorvosok azután a 19. §. rendelkezése szerint járandóságaikat az orvosi alapból nyerik. Ezek a járandóságok tehát a közegészségügyi szolgálat ellátásáért fizetendők ; amiből következik, hogy amíg a közegészségügyi szolgálat ellátásáról gondoskodás történik, addig a hozzájárulás kötelezettségének a törvényessége úgy az állam, mint a községek irányában kétségtelen. Az egészségügyi szolgálat ellátása pedig az orvosi állások megüresedése idejében helyettes kirendelése útján is elérhető lévén : egymagában az a tény, hogy az orvosi állás nincsen betöltve, a kötelezettséget (úgy az állammal, mint a községekkel szemben) sem meg nem szüntetheti, sem nem korlátozhatja. Korlátozásnak ezenfelül azért sem lehet helye, mert az orvosi alapnak a rendszeres illetmények biztosításán kívül más feladatai is vannak, amelyeknek a megvalósítására a törvényben megállapított terhek fedezése után fennmaradó kamatjövedelmeit használhatja tel. A törvény 24. §-a szerint az orvosi alap terhére esnek a helyettesítési díjak, a 16. §. szerint az orvosi alap kamatainak a terhére egyes orvosoknak rendkívüli segély állapítható meg s a 19. §. 2. bekezdése szerint a vármegyei törvényhatóság az ott megjelölt kamatjövedelmet a közegészségügyi szolgálattal kapcsolatos kiadásokra fordíthatja. Nincsen tehát törvényes alapja annak, hogy akkor, amidőn a közegészségügyi teendők a községben (orvosi körben) habár csak helyettesítés útján is, el vannak látva: az orvosi alapot illető mindenkori s nem egy személyhez kötött járandóságok beszolgáltatása azon az alapon, hogy azokat a helyettes illetményei nem merítik ki (úgy az állam, mint a községek részéről), akár egészben, akár részben megtagadható legyen.