Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
178 Közigazgatási Döntvénytár. szervezete pedig nem nyújtott módot a jövedelem megfelelő szaporítására. Az iratokból megállapítható, hogy Gy. város nyugdíjszabályrendeletének nincs a törvényhatóság által jóváhagyott oly rendelkezése, mely elrendelné, hogy nyugdíjalap jövedelmeinek elégtelensége esetén a nyugdíjak * aránylagos levonással fognak kifizettetni. Erről tehát külön jogszabály nem rendelkezik; az általános jogelvek szerint pedig a követeléshez való jog nem enyészik el annak következtében, hogy az adós tartozását vagyontalansága miatt nem teljesítheti. Az tehát, hogy a nyugdíjalap jövedelmének elégtelensége által előidézett kényszerhelyzetben a nyugdíjak csak levonásokkal fizettettek ki, nem foszthatja meg a nyugdíjasokat attól, hogy megállapított nyugdíjuk teljes összegéhez való igényüket a kényszerhelyzet megszűntével érvényesíthessék. Ezért a bíróság a panasznak helyt nem adhatott, 190. Közkórházakkal szemben az 1898 : XXI. tc. alapján fennálló fizetési kötelezettség közjogi természetű s így az ápolási költségek tekintetében a magánjog szabályai szerint való felelősség nem a m. kir. közigazgatási bíróság előtt, hanem a polgári bíróságok előtt tehető vitássá. (Közigazgatási bíróság 1306/1916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A marasztalt panaszos felmentésére irányuló panasznak ugyan helyet nem ad, de kimondja, hogy a panaszosnak nemcsak a részarányos, hanem esetleg a teljes visszkereseti joga is fennmarad az ápolt egyéb leszármazója, illetőleg leszármazói ellenében. Indokok: Az 1898 : XXI. tc, ameh közérdekből a nyilvános betegápolási költségek egyenletes megosztásáról (1. §.) intézkedik, az ilyen betegápolási költségek \iselésc iránt a közkórházzal szemben fennálló közjogi kötelezettséget egészen 'függetlenül szabályozza attól a kötelezettségtől, amely a magánjog szabályai szerint az ápolt tartására és az ennek körébe eső ápoltatására nézve, érvényes. Es így ebben az eljárásban, ahol a közkórházak követelésének a behajlásáról van szó, csak az 1898 : XXL tc. rendelkezései lehetnek az irányadók.