Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. rulék évi 600 K-nál nagyobb, a nevelési járuléknak az összegét eléri vagy meghaladja. A 71. §. 1. pontjában tehát a törvénynek az az elvi álláspontja nyer kifejezést, hogy a 71. §. 2. és 6. pontjaiban megjelölt azoktól az esetektől eltekintve, midőn az árva ellátása olyannak minősül, hogy azzal összes szükségletei fedezetet nyernek, a nevelési járulék csak akkor szüntethető be, ha az árva által élvezett ellátás értéke, a nevelési járuléka összegét eléri, mégis az árvák érdekét szolgáló azzal a megszorítással, hogy az ellátás értéke kell, hogy legalább évi 600 K-t tegyen abban az esetben is, ha a nevelési járulék ennél az összegnél kevesebb. Az ellátásnak az az értéke, amely a nevelési járulék megszüntetésére vezet, a 71. §.1. pontjában ezek szerint összegszerűleg kétfélekép van meghatározva: 600 K-ban — amely a legkisebb értéket jelzi — és az ezt meghaladó nevelési járulék összegében. A 71. §. 3., 4., 5., 7., 8. pontjaiban az első pontban említett összegre utalás tehát nem vonatkoztatható csupán a 600 K-ra, megvilágítják ezt különösen a 7. és 8. pont esetei is, mert nincs elfogadható indok arra, hogy az ipari vagy más foglalkozásból eredő jövedelem vagy a tényleges katonai szolgálatban élvezett javadalmazás és az első pontban megjelölt alkalmazásokkal egybekötött javadalmazások közt a nevelési járulék beszüntetése szempontjából különbség tétessék, sem a törvénnyé vált javaslat indokolása sem tartalmaz támpontot. 4. A kincstári iskola lényeges ismérve és tanítójának családi pótlékhoz való igénye. (Közigazgatási bíróság 3105 916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasz következtében kimondja, hogy panaszos az 1912 : XXXV. tc. 2. §-a 9. pontja alá eső olyan alkalmazott, akinek — amennyiben a törvényes egyéb előfeltételek is fennforognak — családi pótlékra igénye van. Indokok: Panaszos ugyan eredetileg a m. kir. pénzügyminiszternek 1894 okt. 18-án 68,813. sz. intézkedésével a kir. kincstár kegyurasága alá tartozó máramarosszigeti latin szertartású róm. kath. egyházközség «éneklész orgonistái* (kántor) állomására neveztetett ki a kincstártól járó illetményekkel. Az egyházközség azonban — amint az a m. kir. fóldmívelésügyi minszter 47,247/1912. sz. iratából és az e részben meg-