Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
Kézigazgatási Döntvénytár. 167 lembe vette s így azok az összjövedelemből újból levonásba nem hozhatók. A tőkevagyonból származó jövedelem címén számításba vett 4000 K-t azonban az adókivetés alapjául elíogadni nem lehetett, mert arra, hogy a panaszosnak tőke vagyona tényleg lenne, semmi pozitív adat nincs. Ezek szerint a panaszos jövedelme csupán 75,000 K-ban. illetőleg a tényleg fizetett 547 K 62 fillért tevő adó levonása után 74,452 K 38 fillérben lévén számításba vehető, s ezután az 1909 :X. tc. 24. §-a értelmében csak 3320 K jövedelemadó lévén fizetendő: a panasznak részben helyet adni, s a panaszos terhére előírt jövedelemadó összegét 3320 K-ra leszállítani kellett. 180. A jövedelemadó kivetésénél a könyvvizsgálatot csak a bemutatott nyereség-veszteségszámla helyességének megállapítása, és nem a jövedelem kinyomozása céljából lehet elrendelni. (Közigazgatási bíróság 1959/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: Panaszos a terhére kirótt jövedelemadó törlését azért kéri, mert drogéria üzletének 1914. évi tiszta jövedelme a 20,000 K-t meg sem közelítette, miután a bemutatott könyvkivonat szerint 1914. évi összes bevétele 75,600 K-ra rúgott, nettó jövedelme tehát 11,440 K-nál többre nem tehető, aminek igazolására fölajánlja üzleti könyveinek megvizsgálását. A bíróság az üzleti könyvek megvizsgálására irányuló kérelmet mellőzi, mert panaszos az adókivetési eljárás során nyereség- és veszteségszámlát nem mutatott be, tehát nincsen oly vitás bevétel vagy kiadási tétel, amelynek tisztázása végett az üzletkönyvek megvizsgálására szükség lenne. Miután panaszos vallomást nem adott, a bemutatott könyvkivonat pedig jövedelmének megállapítására alkalmatlan: az adófelszólamlási bizottságnak a helyi és jövedelmi viszonyok ismeretén nyugvó becslését elfogadni és a panaszt elutasítani kellett.