Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

160 Közigazgatási Döntvénytár. vántartott 1464 K 49 f pénztári járuléktartozás a nevezett adósok ingóságaiból be nem hajtható s ezért M. M.-nek az n—i 3492. és 2733. sz. tjkvben foglalt és P. J.-nek a n—i 4952. sz. tjkvben foglalt ingatlanára a kielégítési végrehajtást elrendelte és annak foganatosításával a vármegyei tiszti ügyészt bízta meg. Ezt a határozatot a M. M. részéről benyújtott fellebbezés következtében felülbírálat alá vettem. A kereskedelemügyi miniszter úr véleményének meghallgatása után a határozatot összes vonatkozásaiban megváltoztatom, illetőleg hatályon kívül helyezem azzal a megjegyzéssel, hogy a munkásbiztosító pénztárnak ezek után is módjában van a zálogjog bekebelezéséi a tkvi rendtartás 84. §-a alapján kérni. A m. kir. minisztériumnak a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról egymást követőleg és a mindenkori előző rendeletnek hatályon kívül helyezésével kibocsátott rendeletei 5761/1914. M. E., 9146/1914. M. E. és jelesül a jelenleg, is hatályban levő 1380/1915. M. E. sz. rendeletnek 9. §-a, melyet a 3021/1915. M. E. sz. rendeletnek 5. §-a ebben a részében nem érintett, kötelezően kimondják, hogy a háború idejében katonai szolgálatot teljesítő egyén ellen, ha a rendelet 1380/915. M. E. sz. életbeléptetésekor már katonai szolgálatot teljesít,, csakis oly végrehajtási cselekményeket lehet foganatosítani, amelyek, a követelés biztosítására szolgálnak. Minthogy az ingatlanra kért végrehajtás foganatosítása kizárólag a bírói útra tartozik, a moí>t idézett minisztériumi rendeletet kétségtelenül alkalmazni kell a munkásbiztosítási járulékokra vonatkozó végrehajtási bekebelezésekre is. Az idézett rendelet pedig kizárja, hogy a közigazgatási bizottságnak ad 12191917. sz. a. hozzám tett jelentése szerint a mozgósításelején hadbavonult fellebbező M. M. s a nem fellebbező, de a cégtársi viszonynál fogva M. M.-el azonos jogalapon álló P. J. n—i lakosokkal szemben a végrehajtási cselekmény foganatosításaképen jelentkező végrehajtási zálogjogi bekebelezés ezidőszerint eszközöltessék. Igaz ugyan, hogy az idézett minisztériumi rendeletek a bírói peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedésekről szólanak. Miután azonban a közigazgatási bizottságnak az ingatlan-végrehajtást elrendelő határozata olyan közokirat, amelynek alapján a telekkönyvi halóság a bekebelezést foganatosítja, a közigazgatási bizottság nem rendelhet el határozatilag oly végrehajtási cselekményt, melynek foganatosítása a kötelező jogszabály szerint ki van zárva. Mindezeknél fogva a közigazgatási bizottság megfellebbezett határozatát hatályon kívül kellett helyeznem.