Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

132 Közigazgatási Döntvénytár: 149. Iparhalósági engedély elektromos üzemű őrlőmalom felállítására. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 77,004 1917. VI. A. sz.) Sz.-D. vármegye alispánjának. Az alispán úr részéről 1916. évi február hó 27-én 1478. sz. a. hozott és az elsőfokú iparhatósági véghatározaltal egybehangzó másodfokú iparhalósági véghatározatot, mely T. K. d—i lakost azzal a kérelemmel, hogy D. a Sz. folyó balpartján elvonuló R.-ulca 31. sz. a. fekvő 40 méter széles és 87 méter hosszú és a helyszínrajzon feltüntetett épületekkel beépített, a K. S., R. K. utódai, B. F. és H. I. telkei által határolt hazastelkén létesítendő elektromos üzemű őrlőmalom felállítása részére iparhatósági telepengedély adassék, elutasította, nevezett folyamodó részéről törvényes határidőben előterjesztett felebbezés következtében felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett véghatározatot feloldom és alispán úr útján az elsőfokú iparhatóságot utasítom, hogy újabb telepengedélyezési tárgyalás alapján hozzon az 1884 : XVII. tc. 27—30. §-aiban foglaltak szemelőtt tartásával az iparhatósági telepengedély ügyében újabb szabályszerű elsőfokú iparhatósági véghatározatot, s amennyiben a törvény 28. § ában előírt egyezkedés sikerre nem vezetne: a földesúri malmok tulajdonosait mint magánjogi címeken alapuló kifogásokat tevő feleket, jogi igényeiknek érvényesítése végeit, ugyané §. rendelkezéseihez képest utasítsa bírói útra. Jelen véghatározalomat a következő okokra alapítom. A malomjog eredetileg, mint a nemesi földbirtok tulajdonával egybekötött királyi kisebb haszonvétel a nemességgel kapcsolatos jogi természetére nézve közjogi jellegű jogosítvány volt, ma már azonban, az alapját alkotó közjogi elem jelentőségének megszűnése következtében a malomjog csakis mint magánjogi jogosítvány jöhet figyelembe. Ennek megfelelően, az állandó bírói gyakorlat szerint is, a malomregale létezésének, hatályának és kizárólagosságának elbírálása a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Az a körülmény ennélfogva, hogy a szóban levő malom felállítása ellen a d—i összes földesúri malmok tulajdonosai tiltakoztak, a telepengedély megtagadására alapul nem szolgálhat, hanem a kérdés épenúgy, mint bármely más magánjogi címen alapuló jogvita a bíró által döntendő el. A földesúri jog címén támasztott kifogás csupán abban az esetben szolgálhat alapul a telepengedély megtagadására, ha be-