Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 123 (Közigazgatási bíróság 16,886/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és a szóban levő műhely-helyiség részére 1913 okt. 1-től kezdőelőleg a 15 évi ideiglenes házadómentességet megadja és a kirótt házbéradó törlését elrendeli. Indokok: A nem vitás tényállás szerint panaszosok a tulajdonukat képező IV., Kossuth Lajos-utca 508. hrsz. házban az udvarnak egyik sarkában a két már meglevő fal felhasználásával egy új fal húzása és üvegtető alkalmazása mellett létesített s 1000 K-ért bérbeadott műhely részére ideiglenes házadómentességet kérlek, melyre vonatkozó kérvényükkel mindkét alsóbbfokú hatóság által elutasíttattak és a házbéradó 1000 K nyers házbérjövedelem igénybevételével előiratott. Az 1909 : VI. tc. 29. §-ának b) pontja szerint ideiglenesen mentesek a házbéradó alól a toldalék-építkezések, ha valamely fennálló épület előbb még beépítve nem volt területen eszközölt építkezéssel vagy toldással, pótlással oly gyarapodást nyer, hogy ezáltal új adótárgy keletkezik. Minthogy pedig panaszosok fennebb körülírt építkezése teljesen ily jellegű,- amennyiben a szemlejegyzőkönyv szerint is a szóban forgó műhely eddig beépítve nem volt területen egy új fal és üvegtelő építése által létesült : az idézett tc. 29. §. b) és 31. §. 1. pontja értelmében a panasznak helyet adni kellett. 143. * Hatásköri bírósági határozatok kivonata. Bár a két hatóságnál érvényesített összegek nem egyenlők, a hatásköri összeütközés felmerült, ha a fél mind a két hatóságnál tanílói illetményét érvényesítette. Hatásköri összeütközést idéz elő a határozat akkor is, ha az iratoknak a hatásköri, bírósághoz felterjeszlését rendeli, de indokolása a hatáskör hiányára céloz. Magános által fenntartóit népiskolában alkalmazott tanító és az iskolafenntartó közötti jogviszony nem közjogi, hanem magánjogi viszony, mihez képest az abból származó vitás kérdés (tanítói illetmény) eldöntése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1917 okt. 29. 1916. Hb. 64. sz.) Az erdei lopás tényeinek időbeli elkülönülése esetében a több külön lopás az érték alapján csak akkor minősül a büntetőtörvény szerint, ha több erdei lopás közül legalább az egyiknek tárgya 60 K értéken felül van.