Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 103 A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok : Sem a korábbi törvények, sem az 1909: XI. tc. az idegen telken emelt épületekre nézve nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint ezeknek a házadó alól állandó mentesség volna biztosítva. A hivatalos összeállítás 99. §-ában és az 4909: VI. tc. 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az ott körülírt bódék nem tárgyai a házadónak, nem a házadó alól való állandó mentesség kedvezményének megállapítása, hanem a házadó tárgya tekintetében tett intézkedés. E rendelkezések szerint is azonban csak sátrak s bódék nem sorozhatok a házadó tárgyaihoz és pedig az 1909: VI. tc. szerint olyanok, melyek lakásra nem alkalmasak, mig a helyszínén felvett szemlejegyzőkönyv szerint jelen esetben nem sátrakról vagy bódékról, hanem íavázas, téglákból épült, lakásra alkalmas épületekről van szó, az ilyenek pedig úgy az előbbi, mint a most érvényben levő házadótörvény szerint, még ha fennállásuk határidőhöz is van kötve, mint lakható s így állandó jellegű épületek a házadó alá tartoznak. Ezen indokokból a panasznak nem lehetett helyet adni. 123. Azokban a városokban, amelyek 14-°/o-os általános házbéradó alá esnek, az új épületekre megállapított ideiglenes házadómeniesség akkor is 15 évre adandó meg, ha az épület keletkezése idejében az 1909: VI. tc. 18. §-a értelmében átmenetileg csak ll°/o-os adót kellett alkalmazni. (Közigazgatási bíróság 21,785/1912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad s a panaszosnak házában 1910. év folyamán emelt toldalék épületrészre 191C. évi június hó 30-tól számított 15 évi házadómentességet állapít meg. indokok: A z—i kir. pénzügyigazgatóság U. város II. kerület, Rákóczy Ferenc-utca 2. számú házában 1910. év folyamán emelt toldalék épületrészekre 1910. évi június hó 30-tól számított 12 évre terjedő időre engedélyezett házbéradómentességet Ügyfél e határozat ellen a közigazgatási bizottsághoz felleb-