Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 77 térítési kötelezettségét felperessel szemben az 1874 : XVIII. tc. alapján megállapítja, ennek következtében a fellebbezési bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás kellő megállapítására és arra utasítja, hogy a költség viselésére is kiterjedő új ítéletet hozzon. indokok: A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletének indokolásából átvette azt a ténymegállapítást, hogy az a mozdony, amelynek javításánál felperes a balesetet szenvedte, úgy került a lűtőházba, hogy Csap állomásra megérkezve, azon javítások szükségét látta a mozdonyvezető felperes és mivel rövid idő (1—3 óra) múlva tovább kellett a mozdonnyal mennie, sietve felszerelték azt és a tisztítógödör fólé állott volt a íelperes, ahol egyszerre végezték a mozdonyon a javítást és a kezelést. Ebből az alsóbíróságok azt köveikeztelték, hogy a mozdony nem volt üzemben, következésképen felperes nem vasútüzemi, hanem műhelyi balesetet szenvedvén, alperes nem az 1874. évi XVIII. tc., hanem az 1907 : XIX. te. alapján felelős. Ez a következtetés azonban nyilvánvalóan téves: mert a fent előadott tényállás szerint a mozdonyon a forgalomnak pár órára Csap állomáson való megszakítása alatt egyidőben végezték az útközben a csapágyon szükségessé vált hiba javítását, mely munka közben felperes a balesetet szenvedte és a forgalom céljait szolgáló kezelést: amiből kétségtelenül az következik helyesen, hogy a mozdony a baleset alkalmával is üzemben volt és hogy a felperes a vasúti forgalom célját szolgálta akkor, amikor az útközben szükségessé vált javítási munkánál jelen volt: tehát íelperes balesetét a felperesre, mint nem műhelyi, hanem forgalmi alkalmazottra nézve nem műhelyi, hanem vasútüzemi balesetnek kell tekinteni, amely az 1874 : XVIII. tc. szerint bírálandó el. 73. Kerületi pénztárak perképessége. (Kir. Kúria 1916 december 19-én kelt Rp. VI. 2112/916. sz. ítélete.) ítélet: A m. kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes a munkásbetegsegélyző járulék fizetési kötelezettségét megállapító iparhatósági határozat hatálytalanításával kapcsolatosan kereseti igényét aziránt is emelte, hogy a már befizetett eme járulék visszafizetésére köteleztessék az alperes. A per tárgya tehát tulajdonképen az az összeg, amelyet felperes munkásbetegsegélyző járulék címén az alperesnek kifizetett. Az 1907: XIX. tc. 118. §-a értelmében azonban alperes