Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. C>7 célokra adott önkéntes adomány címén pedig, ugyancsak a panaszirattal bemutatott nyugta alapján 100 K, összesen tehát 300 K levonásra van igénye s így az 1914. évi tiszta jövedelme még abban az esetben is, ha üzleti jövedelme a kifogásolt 18,000 K-val vétetnék számításba, a 20,000 K-t meg nem haladta. Az üzleti jövedelem megállapítására vonatkozó ágában a panasz alaposnak elismerhető nem volt, mert panaszos arra nézve, hogy üzleti jövedeime a helyi viszonyokat közelebbről ismerő adóösszeíró és felszólamlási bizottság által egybehangzóan felbecsült, illetve megállapított 18,000 K-nál kisebb lett volna, bizonyítékot nem szolgáltatott, jóllehet jövedelmét módjában állott volna nyereség- és veszteségszámlával, avagy üzleti könyvei betekintésének felajánlásával kimutatni, s mert nincsen olyan törvény vagy törvényes rendelkezés, melynek értelmében a jövedelmi adó alapjául a III. oszt. keresetadó alapjának háromszorosa lenne veendő. A tehertételek levonására vonatkozó ága a panasznak a hadsegélyezési célokra adott 100 K adomány tekintetében ugyan helytálló, ámde azt az életbiztosítási díjak tekintetében ilyenül elismerni nem lehetett, mert az 1909: X. tc. 12. §-a 8. pontjának, a törvény 3. §-ára mutató rendelkezéseiből nyílván folyik, hogy az adóköteles fel felesége és gyermekeinek életbiztosítási díja tehertételként csak abban az esetben vehető figyelembe, ha az adózó jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámíttatik, amely a vele közös háztartásban élő íeleségél és gyermekeket megilleti, vagyis ha az adóztatás háztartás szerint történik. Miután az adókivetési iratok, valamint panaszos saját beismerése szerint a panaszolt határozattal megállapított tiszta jövedelem kizárólag panaszosnak jövedelmét képezi, s miután a 100 K adomány levonása melleit előálló adóalapból ugyanannyi jövedelmi adó jár, amennyi a panaszolt határozattal követeltetik: az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. A községi joghatóság kiterjed a magyar királyi államvasutak építkezéseire is. (Közigazgatási bíróság 1030 1916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok: S. szabad királyi város közigazgatási bizottsága arra kötelezte a S-i helyi érdekű vasútat, hogy a k-i úton levő 43. sz. őrháznál, a város tanácsától elrendelt istálló trágyagödör 5*