Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

30 Közigazgatási Döntvénytár 28. Amikor az iparhatóság hatáskör hiánya miatt tagadja meg a panasz érdemleges elbírálását és ezzel a panaszost a polgári bírósághoz utasítja, akkor az a nyolcnapi határidő, melyet az ipartörvény 176. §-a nyílván csak az ügyének érdemleges elintézésével meg nem elégedő fél részére ír elő, a panaszost nem kötelezi. (Budapesti kir. tábla 1915 szept. 15. P. IV. 9311. sz.) 29. Üzletvezető, ha az iparlajstromba bevezetve nincsen, akkor sem vonható munkásbiztosítási kihágásért a cégtulajdonos helyett felelősségre, ha a cégtulajdonos az üzlet telephelyén kivül eső községben tartózkodik. (Kereskedelemügyi miniszter 1916 64,206, VI. D. sz.) U. város tanácsának. Munkásbiztosítási kihágással vádolt G. B. a G. H. cég vezetője u—i lakos ügyében a város tanácsának 1916. április 1-én 58. sz. alatt hozott ítéletét, mellyel a nevezett terheltet az elsőfokú rendőri büntetőbíróság ítéletének helybenhagyásával az 1907: XIX. tc. 20. §-ába ütköző kihágásban azért, mert az u—i kerületi munkásbiztosító pénztár által kért felvilágosításokat megtagadta, bűnösnek mondja ki s őt az idézett tc. 190. §-ának d) pontja alapján az 1901: XX. tc. 23. §-ában meghatározott célokra fordítandó 40 K pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetében 2 napi elzárással bünteti terheltnek a törvényes határidőben beadott fellebbezése következtében felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbíróság idézett ítéletét az ennek alapjául szolgált elsőfokú rendőri büntetőbírósági ítélettel és az egész eljárással együtt a Rbsz. 199. §. 6. pontja alapján megsemmisítem. így kellett rendelkeznem, mert munkaadó helyett az 1907: XIX. tc. szerint kihágásnak tekintendő cselekményekért vagy mu-