Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 27 tagadta meg, mert ez az összeg benfoglaltatik abban a házbérjövedelemben, mely az 1875: XXIV. tc. 4. §. 1. p. alapján a nyers bevételből egyszer már levonatott, azt tehát nem lehet ezenfelül még egyszer levonásba venni mint üzleti kiadást. Ez a felfogás azonban téves. Ugyanis az üzleli helyiség házbére, mely a veszteségi számlán is ki van tüntetve, kétségtelenül üzleti kiadás s mint ilyen feltétlenül levonandó. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy amennyiben a társulat ezt az összeget a nyereségi számlán is elszámolta a bevételek között, a bevételek közül kiválasztott s mint az ingatlan jövedelme az 1875: XXIV. tc. 4. §-a alapján az üzleti jövedelemből levonatott. Ez nem kétszeres levonás, hanem megfelel annak a könyvviteli módnak, hogy a nyereség-veszteség számlán ugyanazon összeg, mint kiadás és mint bevétel is el van számolva s ezért kell ezt az összeget, mint tényleges üzleti kiadást elfogadni s mint tényleges ingatlanjövedelmet — tehát más jogcímen — a társulati adó alá eső jövedelmek közül kihagyni. Ha a társulat a szóbanforgó házbért egyáltalában nem könyvelte volna el számláján, akkor mint el nem könyvelt bérérték egyszer képezné levonás tárgyát s a mérleg végeredménye ugyanaz lenne. Ami a harmadik helyen említett kifogást illeti, a panasz e tekintetben szintén alapos. A szóbanforgó 29,970 K 11 fillér ugyanis nem panaszos intézet saját első szervezési költsége, hanem a fiókintézet felállítására fordított kiadás. Minthogy ezeknek a fiókintézeteknek a jövedelme a panaszos intézet adóköteles jövedelmében bentfoglaltatik, ebből nyílván következik, hogy a fiókintézetek felállítására fordított összeget üzleti kiadásnak kell tekinteni. 26. A haszonbérlettől a bérleti idő lejárta előtt való visszalépésért fizetett (kártalanítási) összeg jövedelemadó alá esik. (Közigazgatási bíróság 9867/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak nem ád helyet. Indokok: Panaszos és társa 1913. évi október hó 1-től kezdődőleg 16 évre kötött haszonbérleti szerződésüktől 1914. év folyamán létrejött megállapodás szerint oly kikötéssel léptek vissza, hogy a haszonbérleti viszony 1914. évi október hó l én hatályát veszti s hogy ugyanekkor a bérbeadó nekik a haszonbérlettől elállás fejében 80,000 K-t köteles fizetni.