Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 19 Ennek a törvénynek 1. §-a, midőn a jövedelemadót 1917 jan. 1-től kezdve már a 10,000 K-t meghaladó összjövedelmekre is kiterjesztette, második bekezdésében kijelenti, hogy összjöve­delem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes ösz­szege értendő. A törvény megalkotása előzményeiből nyílván ki­tűnik, hogy e kijelentés nem kívánt új jogszabályt alkotni, csak a törvény erejével kívánta a felvetett vitás jogkérdést magya­rázni, tehát e jogszabály alkalmazandó az 1914 : XLVI. tc. 1. §-ának értelmezésénél is. Ezekből az okokból a rendelkező rész­ben foglaltak szerint kellett határozni. 19. Ha a fél egy 1915. évi január hó l-e előtt ki­állított 1 K-ás bélyeggel ellátott meghatalmazás hiteles másolatát csatolja be, a meghatalmazást illetéket pótolni nem tartozik. (Közigazgatási bíróság 23,903/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt ad és a megtámadott illeték törlését elrendeli. Indokok: A panasszal megtámadott illetéket azért köve­telik a panaszostól, mert több keresetéhez egy 1903. évben ki­állított és 1 K bélyeggel ellátott ügyvédi meghatalmazásnak köz­jegyző által hitelesített másolatát csatolta, holott a pénzügyigaz­gatóság véleménye szerint 191 5. évi január hó 1-étől kezdve illetéki szempontból csak olyan meghatalmazást volna szabad használni, amely 1 K 50 f illetékkel van ellátva. A kiszabás sérelmes voltát vitató panaszt a bíróság alaposnak találta. A Pp. 100. §-a kifejezetten megengedi, hogy az ügyvéd meghatalmazá­sát hiteles másolattal igazolja. A panaszos tehát teljes joggal csa­tolt 1903. évben kiállított okiratról készített másolatot s erre a másolatra mást, mint a hitelesítési illetéket leróni nem is tarto­zott; az a körülmény pedig, hogy az eredeti meghatalmazáson 1 K bélyeg volt leróva, annál kevésbé lehet ok 1 K 50 f meg­hatalmazási illeték követelésére, mert a meghatalmazás jogügy­letről kiállított okirat lévén, annak illetékét a kiállítás idején­érvényes szabály szerint kellett leróni s annak mértékére az a körülmény, hogy azt mikor használták fel, kifejezett törvényes rendelkezés hiányában befolyással nem lehet. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom