Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

162 Közigazgatási Döntvénytár. munkásbiztosító pénztárnál csak baleseti biztosításra volt beje­lentve. Heti fizetése 50 K-t tett. A megtámadott határozattal panaszló pénztár mégis E. I. kórházi költségének megfizetésére köteleztetett, mert az 50 K heti fizetés 7 napra szólónak vétetvén, egy napra 7*15 K, vagyis oly összeg esik, amely a betegség esetére való biztosítást az 1907: XIX. tc. 1. §. szerint kötelezővé teszi. Ez a számítás a törvénynek nem íelel meg. Az idézett 1. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében Ugyanis a szakaszban megjelölt azok az alkalmazottak esnek betegség ese­tére való kötelező biztosítás alá, akiknek fizetése, vagy bére évi 2400 K-nál, illetve naponként 8 K-nál nem több, amiből világos, hogy a vasár- és ünnepnapok leszámításával az évi munkana­pok száma 300-ra tétetett, minthogy az évi 2400 K nyilván­valóan a napi 8 K alapul vételével lett megállapítva. A fizetés, bér megosztásánál tehát helyesen csak a munka­napok vehetők számba, amint ezt az országos munkásbiztosító pénztárnak a törvényt kiegészítő alapszabályainak 28. §-a is ren­deli. Az 50 K heti fizetésből heti 6 munkanapot véve, egy munkanapra 8*33 K esik, amiből következik, hogy E. I. beteg­ség esetére való biztosítás kötelezettsége alá nem esett. Ezekre tekintettel a panasznak helyt adva a rendelkező rész szerint kellett határozni. 150. A közszolgálati alkalmazottakat az 1915: XXII. tc. (1916: XXV. tc.) alapján illető háborús segély kö­rül felmerült vitás kérdések elbírálása nem tarto­zik a bíróság hatáskörébe. (Közigazgatási bíróság 5281/1916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: Ebben az ügyben hatás­körét nem állapítja meg és a panaszt visszautasítja. Indokok: Az 1896:XXVTI. tc. 27. §-a a községi alkalma­zottak rendszeresített illetményei körül felmerült vitás ügyeket utalja a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe. Ily illetménynek pedig az 1915: XXII. tc. alapján nyújtott egyszeri segély nem minősül, másrészt az utóbb idézett tc. azokra a kérdésekre nézve, hogy a törvény alapján jár-e segély és azok mérvére nézve a határozathozatalt minden más eljárás kizárá­sával másodfokon a miniszter (állami számvevőszék elnöke) ille­tékességi körébe utalja, anélkül hogy a miniszter határozata el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom