Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 125 a rendes bíróság döntésének tárgyául, amennyiben az a záros határidőben előterjesztett keresettel az iparhatóság határozatát a marasztalás számszerű helyességét illetően megtámadta, nem lévén jogosítva utóbb a marasztaló határozatot ily irányban is kifogásolni, a felperesnek az iparhatósági határozatban foglalt marasztalás mérvét illető s csak a végiratban felhozott kifogásai a döntés körébe már a jelzett okból nem voltak bevonhatók. A perbeli és a sikeres fellebbviteli költségeket felperes mint pervesztes az 1868: LIV. tc. 251. §-a alapján viseli. 114. Ha a vasút alkalmazottja — habár külön megbízás nélkül — a vasúti felszerelvények és a rajtuk szállított árúk megmentése közben szenved balesetet, ezért ugyanoly mértékben jár kártalanítás, mintha a baleset részére kijelölt szolgálati teendők teljesítése közben érte volna. (Kúria 1917 jan. 23. P. VI. 7,099,1916. sz. a.) Tényállás: M. V. mozdonyvezető Klenák állomáson, miközben egy lőszerrel megrakott vonatot a szerb tüzérség ágyúzásától meg akart menteni, golyótól találva meghalt. A Máv. rendkívüli kedvezménykép az özvegyet és a gyermekeket nyugdíjazta, de ezek követelték még a változó illetményeket, ruhapénzt és családi pótlékot is, mert hivatalos kiküldetésben történt a baleset. A Máv. szerint vasúti üzembaleset nem forog fenn, sőt a sérültet nem is hivatalos kiküldetésben érte a baleset, mert a kocsik elvontatására önként vállalkozott. Az elsőbíróság szerint az alperes Máv. felelőssége az 1874 : XVIII. tc.-re nem alapítható, mert az elhalálozás nincs causalis nexusban a vasúti üzemmel, hanem a háborúval (vis major), de a kártérítést mégis meg kellett ítélni az 1907 : XIX. tc. alapján, mely szerint oly szolgálatokért is jár kártérítés, melyeket az alkalmazott az üzem érdekében végez. Az ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja, M. V. a hadviselés érdekének megóvása céljából intézkedett s ez a ténykedés sikerrel járt. Minthogy pedig a Máv.-ot megbízás nélkül a szolgálati szerelvények és a lőszerládák megmentésével nagy vagyoni károsodástól mentette meg, ez jutalom nélkül nem hagyható. Az ítélőtábla szerint ((jogszabály, hogy oly esetekben, midőn valaki anélkül, hogy katonai szolgálatban állana. az állam vagyonát vagy hadianyagát saját kezdeményezésére az