Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

118 Közigazgatási Döntvénytár. 1912 :LXV. tc. 1. §-ának a) pontjában említett alkalmazottak alá tartoztak. A panaszló férje azonban 1908 július 1. előtt nyug­díjaztatott, amikor még a pénzügyőri altisztek fizetése napi zsold alakjában volt szabályozva. Ezért tartja a miniszter panaszolt határozata szerint, a pa­naszló férjét az 1912 : LXV. tc. 1. §-ának b) pontjában meg­jelölt altisztek sorába tartozónak. Csakhogy ez a napizsold is a törvény értelmében rendsze­resített állásnak megtelelő illetmény volt, mert a pénzügyőri al­tisztek állásai az 19U8. évi állami költségvetés hatályba lépéséig is költségvetésileg meghatározott számban rendszeresített, vagyis­a költségvetés részletezésében egyénenkint felsorolt állások voltak. Az 1908. évi állami költségvetési javaslat indokolásából pe­dig határozottan kitűnik, hogy az addigi napizsold helyett rend­szeresített évi zsolddal, kizárólag a pénzügyőrségi altiszti személy­zet illetményeinek rendezése céloztatott, anélkül, hogy ezen sze­mélyzet alkalmazási viszonyaira nézve az addigi helyzet változott volna. Azzal tehát, hogy az 1908: XXVII. tc.-ben foglalt állami költségvetés óta, a pénzügyőrök zsoldja már nem a napizsoldból való átszámítása útján irányoztatik elő, csakis a zsold évi mér­tékét meghatározott alak változott, a lényeg azonban, t. i. az állás és illetmény jellege ugyanaz.f Továbbá a pénzügyőrsági altiszti személyzet már 1908 július 1. előtt is laktanyaszerű természetbeni lakást kapott. Minthogy ezenkívül az is tény, hogy az 1912: LXV. tc. ha­tályba lépéséig a pénzügyőri legénységhez tartozóknak nem az 1885: XI. tc. 27. §-a, hanem ezen törvény 26. §-a alapján volt ellátásra igényük: mindezekből nyilvánvaló, hogy a pénzügyőri altisztek az 1908. évi költségvetési törvény hatályba lépéséig is, habár illetményeiket a pénzügyőrségnek katonai szervezetéhez képest régi gyakorlat alapján napizsold alakjában kapták, azon altisztek kategóriájába tartoztak, akik az 1912 : LXV. tc. 1. §-ának a) pontja alatt értendők és nem esnek egy tekintet alá az egyé­nenkint költségvetésileg nem rendszeresített állásokat betöltő úgynevezett napidíjas vagy napibéres (napizsoldos) altisztekkel és szolgákkal, akikről ezen törvényszakasz b) pontja szól. Habár tehát már ezek által az a vitás kérdés is eldöntött­nek jelentkezik, hogy az 1908. évi június végéig nyugdíjazott pénzügyőri altisztek özvegyei és árvái ellátásuk tekintetében az 1912: LXV. tc.-nek általános, nem pedig a nem rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott altisztek és szolgák hátrahagyottaira érvényes kedvezőtlenebb határozmányai alá tar­toznak, még inkább megerősíti a bíróság azon álláspontjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom