Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 109 101. Mi értendő a tej zárt palackozása alatt? Mi <L különbség a zártan palackozott és az ú. n. kannáié} forgalombahozatala között? (Belügyminiszter 1916. évi 1124. sz. határozata.) F. J. tejkereskedő es KI. B.-né kereskedő ellen tejnek maximális áron felül árusítása miatt a 48,551 915. sz. tanácsi határozat, az 52,375/915. B. M. sz. rendelet és az 1914: L tc. 9. §-a alapján folyamaiba tett kihágási ügy terheltek fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A ker. kapitányi elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával hozott másodfokú büntetőítélet KI. B.-néra vonatkozó részében helybenhagyatik. Az ítéletnek F. J. terheltre vonatkozó része megváltoztattatik, a nevezett abban a kihágásban mondatik ki bűnösnek, hogy kannatej literjét a fogyasztóközönségnek 40 fillér helyett 44 fillérért árusította, és ezért a Kbt. 21. §-ának alkalmazásával elzárás helyett 1000 K-val és 300 K pénzbüntetéssel büntettetik, amelyek helyébe behajthatatlansága esetén 50 és 15 napi elzárás lép. Egyéb részében az ítélet indokainál íogva helybenhagyatik. Az elárúsításra került tej u. i. nem a literenként 44 fillérért forgalomba hozható ú. n. zártan palackozott, hanem a literenként 40 fillérért forgalomba hozható ú. n. kannatejnek volt tekintendő, mert a palackozás úgy történt, hogy a palack jelzés nélküli papírlapokkal s egyszerű dugóval záratott le, sőt egyes esetben ily eljárás sem követtetett, holott a zárt palackozás alatt a vásárigazgatóságnak 1915 november hó 7-én 1434. sz. a. kelt jelentése szerint mindenkor az értetik, hogy az üveg necsak dugaszolva, hanem oly módon legyen lezárva, hogy 1. a záron világosan látható legyen a lezárást eszközlo cég neve, 2. hogy az üveg tartalmához csakis a zárókészülék szétszakításával, vagy oly tönkretételével lehessen jutni, hogy a zárókészülék sértetlenül újra vissza ne helyeztethessék. KI. B.-néra vonatkozó része az ítéletnek helyben volt hagyandó, mert a beigazolt tényállás szerint terhelt a kihágást azáltal követte el, hogy a kannatej literjét a fogyasztóközönségnek a meghatározott 40 fillér helyett 44 fillérért árúsította. Hogy pedig KI. B.-né F. J.-nek megbízottja volt, aki a tej palackozását literenként 4 fillér jutalékért teljesítette, ez kitűnik az iratok között levő elszámolási könyvben foglalt adatokból, amelyek szerint a KI. B.-néhez szállított tej árából kezelési jutalék címén literenként