Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 107 ítéltem: Az ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyom. Marasztaltnak azt a védekezését, hogy a tejet Barta Izidor tejnagykereskedőtől vásárolta — aki már hamisítás miatt többször el volt ítélve és így bizonyos, hogy azt már hamisítottan kapta, — figyelembe nem vehettem, mert a tej oly nagy mértékben volt hamisítva, hogy azt marasztaltnak a legcsekélyebb gondosság mellett is észre kellett volna vennie, a törvény pedig nemcsak a hamisítást, de a más által hamisított termék forgalombahozatalát is tiltja.* 100. Az 1895: XLVI. tc. alapján elbírálandó tejhamisítás esetén az aki a tejet saját maga feji, kezeli és árusítja, ezen tc. 3. §-ának a) pontja alapján büntetendő. Ha egy gazdaságból többször kerül ki hamisított tej, az ítélet közhírré tétele elrendelendő akkor is, ha azt a tejet különböző egyének hozzák forgalomba. A fiatal kor figyelembevétele és elzárás helyett magasabb pénzbüntetés megállapítása. (Földmívelésügyi miniszter 37,005/917. sz. határozata.) A szab. kir. város tanácsának folyó évi január 4-én 1775/916. r. b. b. sz. alatt hozott és a folyó évi március 6-án 394 917. r. b. b. sz. alatt kelt jelentésévei felterjesztett azt a másodfokú ítéletét, mellyel a szab. kir. város rendőrkapitányának 8400/916. kih. elsőfokú ítéletét terheltnek és terhére a tiszti ügyésznek fellebbezésére indokainál fogva helybenhagyva Sz. Róza oltani lakost 25—40% vízzel hamisított tejnek forgalombahozatala által elkövetett kihágásért az 1895: XLVI. tc. 3. §-ának c) pontja alapján a kih. btk. 21. §-ának alkalmazásával 5 napi elzárás helyett * A közvélemény általában abban a tévedésben van, hogy csak az büntethető, aki tejet hamisít, ellenben az nem, aki a más által hamisított tejet megveszi és eladja. Eltekintve attól, hogy ezt nagyon nehéz bebizonyítani, a hamisított tej akkor sem hozható forgalomba, ba kétségtelenül bebizonyul, hogy a továbbárúsító már hamisítva kapta. Ezt az intézkedést sok ember (aki mindenben csak a formai jogot tartja szem előtt), igazságtalannak tartja, a hamisítási bűncselekmények azonban oly speciális jellegűek, hogy azok ellen különleges jogszabályokra van szükség, melyeknek főjellemvonásuk a célszerűség. Ez nemcsak nálunk, de az egész világon mindenütt így van és ezért a hamisítványok elárusítóját minden élelmiszertörvény büntetni rendeli. Persze ebben az •esetben is megállapítandó, hogy gondatlanság esete fennforog-e '?