Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 87 szállítani, mert a (csaját termelés)) kikötésének egyedül korlátozó hatása abban nyilvánul, hogy az eladó felszabadul kötelezettsége alól, ha az, amit jóhiszeműleg előre eladott, nem terem meg, illetve ki nem termelhető, vagy a teljesítés az eladó hibáján kí­vül egyéb okból vált lehetetlenné. Ebből következik, hogy ha alperes saját hibájából azért, mert az 1915/16-os szeszt a szer­ződés megszegésével másnak eladta és átadta, nincs abban a helyzetben, hogy felperesnek 191 S/16-os főzésű szeszt szállíthas­son, a vevő a főzési évre való tekintet nélkül, általában szeszt van jogosítva az alperestől követelni. A bíróság ennek folytán alperest általában szesznek szállítására kötelezte anélkül, hogy alperes kötelezettségét 1915 16. évi szesz szállítására korlátolta volna. Nem akadálya az ily értelmű marasztalásnak az, hogy fel­peres kereseti kérelmében 99,800/1915. sz. pénzügyminiszteri rendeletben megállapított árakon való szállítást követelt, mert ezzel nyilvánvalóan csak azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a szállítandó szeszért — legyen az bármely év termelése — nem tartozik többet fizetni, mint amennyi alperest az 1915 16. évi termelésű szeszért megilletné, t. i. felperes által előlegárként is felajánlott maximális árat. Alperes az általa, az ítélet folytán szállítandó szeszért az 1915 16. évre az A) alatti 5. pontja ér­telmében megállapítandó átlagárra tarthat igényt, mely azonban alacsonyabb nem lehet, mint a 99,800/1915. számú pénzügy­miniszteri rendelettel megállapított szeszár, tekintettel arra, hogy ezt az árat felperes már ideiglenes elszámolási ár gyanánt az alperesnek felajánlotta, a tárgyalás során kijelentette, hogy a végleges szeszár sem lehet alacsonyabb. Minthogy pedig a felek egyező előadása szerint alperes 1915/16-ban 750 hl szeszt termelt, ebből — ugyancsak a felek egyező előadása szerint — 200 hl zár alá vétetett, 8 hl az en­gedélyezett apadás és hiány, alperes még 542 hl szesz szállítá­sára volt kötelezendő. Az, hogy az 1916 szeptemberi szesztermelés egészen, az októberi és novemberi 40%, a dec. 1-je óta termelt pedig 60 % erejéig zár alá vétetett, az ítéletre befolyással nem lehet, mert egyrészt természetes, hogy az alperes csak zár alá nem vett szesz szállításával tehet eleget az ítéletnek, másrészt nem tar­tozik a perre, hogy alperes mily évi termelésű és honnan szár­mazó szesz szállításával tesz eleget az ítélettel rárótt kötelezett­ségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom