Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 65 81. /. Az 1886 : XX//. tc. 75. §. b) pontjának azt a rendelkezését, hogy állami és megyei tisztviselő községi elöljáróvá nem választható, nem lehet akként értelmezni, hogy ilyen tisztviselő községi elöljárói választás alá sem kerülhet; hanem a törvény idézett rendelkezése okszerűen csak akkép értelmezhető, hogy az állami és vármegyei tisztviselői állás a községi elöljárói állással összeférhetlen, tehát az ilyen választás érvényes akkor, ha a megválasztott az összeférhetlenség okát megszünteti. — //. Képviselőtestületi tagsági helyek időközi üresedése esetén a póttagok ebbeli jogaikat az 1886 : XXII. tc. k2. §-a alapján képviselőtestületi behívás nélkül is érvényesíthetik. — ///. Az oly községi elöljárói állásra helyettesített egyéneket, amely állással közgyűlésen való szavazatjog van egybekötve, az 1886: XXII. tc. 58. §-a alapján a szavazati jog mint helyettes elöljárókat megilleti. — IV. Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra behívott elöljárónak vagy képviselőtestületi tagnak megbízatását jogilag megszüntetné. (Közigazgatási bíróság 3098/1915. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok: T. rendezett tanácsú város 1915. évi január hó 28-án tartott tisztújító közgyűlésén T. Imrét 65 szavazattal a dr. K. Bélára esett 64 szavazat ellenében — polgármesterré választotta. A választás ellen A. István és társai fellebbezést adtak be, melynek a törvényhatósági bizottság a 4883 1915. sz. határozatával helyt nem adott, ezt a határozatot pedig a nevezett fellebbezők bírósági panasszal támadták meg. Panaszlók a következő okokból kérik a választás megsemmisítését : Közigazgatási Döntvénytár. X. 5