Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

32 Közigazgatási Döntvénytár. 44. Gabonakészletnek be nem jelentése miatt az 1915. éüi 977. M. E. sz. rendelet alapján elzárás és pénzbüntetés kiszabásának van helye. (Belügyminiszter 1915. évi 6118. sz. határozata.) K. G. ellen, gabonakészletének be nem jelentése miatt a 977/915. M. E. rendelet 1. §-ába ütköző és az 1914. évi L. tc. 9. §-a alapján íolyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: A város rendőrkapitánya elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet az elsőfokú ítélettel eg)ütt megsemmisíttetik és új elsőlokú határozat hozatala rendelletik el. Mert terhelt a 977/915. M. E. számú rendelet 1. §-ába ütköző kihágás miatt az 1914. évi L. tc. 9. §-a alapján csakis pénzbüntetéssel büntettetett, holott a hivatkozott törvény 9. §-a elzárás és pénzbüntetés kiszabását írja elő. • 45. Rendőri büntető ügyben hozott büntető parancs ellen beadott fellebbezés folytán a másodfokú hatóság bűnösség kérdésében nem határozhat. (Belügyminiszter 1914. évi 7261. sz. határozata.) K. P. F. és Cs. Zs. ellen, rühkór gyanujában talált lovaik betegségének hatóságnál való be nem jelentése miatt az 1888. évi VII. tc. 149. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy a járási kir. állatorvos fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott : A járási főszolgabíró büntető parancsának megváltoztatásával hozott másodfokú felmentő ítélet megsemmisíttetik s az ügy szabályszerű tárgyalása s a kifejlendőkhöz képest elsőfokú ítélet hozatala rendeltelik el. A büntetőparancs elleni fellebbezés u. i. tartalma szerint tárgyalást kérő beadványnak volt tekintendő, mert abban terhelt bizonyítékának előterjesztését és a kihágás alól való felmentését kéri. A Rbsz. 68. §-a szerint a büntetőparancs ellen csakis abban az esetben van fellebbezésnek helye, ha a terhelt a cselekmény elkövetését nem tagadja, hanem csupán a büntetést, vagy annak nagyságát kifogásolja. Ehhez képest tehát a másodfokú hatóság a bűnösség kérdésében nem is határozhat.