Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

200 Közigazgatási Döntvénytár. nem a régi, hanem az új képviselőtestületi tagok volnának meghívandók. 228. A közs°gi mezőőrt a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. (Kúria 1916/10,316. sz. elvi határozata.) indokok: A vádlott a másodbírói ítélet ellen semmisségi panaszt jelentett be a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség kimondása miatt azon a címen, hogy a makacskodó és garázda sértettel szemben kénytelen volt erélyesen fellépni, a 385. §. i. b) pontja alapján pedig azon a címen, hogy az általa elkövetett cselekmény csak becsületsértés. A panasz alaptalan. A kir. tábla nem állapította meg azt, hogy a sértett a libáinak tilosba történt behajtását bármi módon is akadályozta s így a vádlottnak a botütésben megnyilvánult eljárására okot adott volna, mert a kir. tábla azt állapítván meg, hogy a vádlott a sértettet bottal megütötte s rajta ezzel könnyű testi sértést ejtett, a vádlottnak ezen cselekményét helyesen minősítette hivatali hatalommal való visszaélés vétségének, mert a vádlott mint községi mezőőr az 1894 : XII. tc. IX. fejezete, de különösen a 81. §. rendelkezéséhez képest a község határában közfunkciók teljesítésére hivatott közeg s így a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnok. 229. Az a körülmény, hogy a vasúti balesetet szenvedett vasúti alkalmazott a vasút szolgálatából önként kilépett, kártérítési követelését nem szünteti meg, mert az alkalmazott nem kényszeríthető a szolgálat folytatására, hanem neki feltétlen jogos igénye van az elszenvedett balesetből származó munkaképesség csökkenés kárpótlására. Viszont azonban ilyenkor, minthogy az alkalmazott önkéntes kilépése folytán kétségtelen, hogy szolgálatának elhagyása nincs okozati összefüggésben a balesettel, kárául nem a balesetkori keresményét lehet tekinteni, amelyből levonandó lenne a megmaradt