Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

198 Közigazgatási Döntvénytár. és 53. §-a értelmében az özvegyi nyugdíj összege a férjet meg;illetett nyugdíj összegéhez igazodik. Amiért is a panasznak helyet adni nem lehetett. 226. Községi közmunka a jogi személyre is kivethető a községben levő háza után. (Közigazgatási bíróság 5307/1915. K. sz.> A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok: Községi közmunkára a község minden lakosa köteles az 1890:1. tc. 49. §-a szerint. Ebből a kijelentésből azonban nem az következik, hogy csak a község lakosai kötelezhetők közmunkára. Ugyanis a közmunka kötelezettség ugyanazon törvényszakasz rendszeréből megállapíthatólag kétféle, úgymint személyhez és dologhoz kapcsolódó terhet képez. A dologhoz, kapcsolódó közmunka terhet nem csupán a községi lakosok viselik, hanem mindazok, akiknek közmunkakötelezettséggel terhelt dolguk (igás fogat vagy házuk) van állandóan a község, területén, akár ott laknak akár nem. Ezért, bár panaszos székhelye s így lakóhelye nincs a község területén, a község területén fekvő házai után közmunka kötelezettségének megállapítása jogos. S a kirovásnak az sem lehet akadálya, hogy panaszos jogi személy s helytelen panaszosnak az az érvelése, hogy, mert neki elsősorban természetben van joga leróni a közmunkát, azt pedig jogi személy nem leheti, ez is bizonyítja, hogy a jogi személynek közmunkával való megterhelése nem volt szándéka a törvényhozónak. Ugyanis a 49. és 50. §-ok összevetéséből azt kell megállapítani, helyes értelmezés mellett, hogy a törvény nem azt a jogot kívánja hangsúlyozni, hogy a közmunkakötelezett elsősorban személyesen róhatja le természetben közmunkáját, hanem azt, hogy elsősorban természetben róhassa le s tetszése esetén váltságban. Minthogy pedig ennek az alternatívának első lehetősége a jogi személynél is megvan a törvény; azon rendelkezése folytán, hogy maga helyett, természetbeli lerovás választása esetén helyettest állíthasson : ennélfogva a panasz ez irányban sem alapos.