Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

184 Közigazgatási Döntvénytár, töröltessék és számíltassék be adótartozásába, elutasíltatott, a nevezett felülvizsgálati kérelmére (1901: XX. tc. 3. §.) felülvizs­gáltam s ennek eredményéhez képest azt olyan értelmezéssel, hogy B. P. mezőőri költséggel helyesen rovatott meg, helyben­hagyom. Megállapítom azonban, kogy amennyiben a mezőőri költség kivetése B. P. terhére, a sz. kir. város határában fekvő összes ingatlanai után történt, nevezettnek igénye van ahhoz, hogy a sz. kir. város által alkalmazott mezőőrök által a múlt­ban nem őrzött terület arányában, az ellene kirótt mezőőri költ­ségből külön eljárás útján visszatérítést követeljen, amely eljárás során elsősorban meg kell állapítani a hatóságnak azokra a terü­letekre eső mezőőri költségnek aránylagos összegét, amely terü­leteket a sz. kir. város az általa alkalmazott községi mezőőrök­kel birtokából abban az időben, mely időről a nevezett a vissza­térítést igényli, tényleg őriztetett. Együttal elrendelem, hogy a nevezettnek a k—i határban levő összes birtoka, amennyiben az vagy annak bizonyos része az 1894: XII. tc. 75. §-ának utolsó bekezdése alá nem esik, a K. sz. kir. város által alkal­mazott községi mezőőrök által őriztessék. így határoztam, mert a póteljárás során kihallgatott községi mezőőrök vallomásával igazoltatott, hogy B. P.-nek k—i határban fekvő birtokából 12 holdat a K. sz. kir. város által alkalmazott községi mezőőrök őriznek, s így a másodfokú véghatározat olyan értelemben, hogy f$. P. a községi mezőőrök javadalmazásához hozzájárulni köteles, helyt áll. Minthogy azonban a községi mezőőrök vallomásával bizonyítlatott az is, hogy K. sz. kir. város által alkalmazott köz­ségi mezőőrök B. P.-nek a határban máshol és messzebb fekvő birtokából nagyobb területet éveken át egyáltalán nem őriztek; ennélfogva és mert — habár a mezőőrök javadalmazása az 1894: XII. tc. 75. £-a szerint az érdekelt birtokosok terhére történik is — a községi mezőőrök javadalmazásához való hozzá­járulás kötelezettsége az érdekelt birtokosokat csakis annyiban terhelheti, amennyiben birtokuk tényleg őriztetik is a községi mezőőrök által, egyidejűleg meg kellett állapítani, hogy B. P. a már befizetett mezőőri költségek aránylagos részére nézve, a fentebb írt feltételtől lüggően visszakövelelési jogot érvényesíthet. Végül, minthogy az, hogy B. P. maga is tart mezőőrt, tekintet­tel arra, hogy külön mezőőr tartására csak a 100 holdon felül bíró birtokosok vannak jogosítva, nem menti fel K. sz. kir. várost az alól a törvényes kötelessége alól, hogy B. P.-nek 100 hold­nál kisebb birtokát az általa alkalmazott mezőőrökkel őriztesse; ezt a jövőre nézve elrendelni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom