Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

150 Közigazgatási Döntvénytár. sötétvörös színét hosszabb idei állás vagy bizonyos praeparatio — főzés, cukrozás — után igen könnyen elveszti: megbarnul vagy határozatlan, sőt visszatetsző színt ölt. Az ily színétvesztett gyümölcsleveket ezen megváltozott külsejükben a kereslet mellőzi, minélfogva bizonyos utánfestési eljárás szokott alkalmazásba vétetni, mely által az illető gyümölcslé eredeti színét visszakapja. Ezen utánfestés azonban nem tekinthető a 35,556/905. sz. B. M. rendelet 4. §-ában tilalmazott festésnek, mert ezáltal a gyümölcslé csak eredeti természetes színét nyeri vissza és nem okoz a gyümölcslé minőségére nézve megtévesztést, sem annak romlottságát nem leplezi. Kérdés tárgyát tehát csak az képezi,, hogy ez az utánfestési eljárás mily anyagokkal'történjék. A tápszerfestő technikában ezen utánfestési célra két rendbeli festőanyagot használnak. Az egyik tartósabb színű gyümölcslevet mint áfonyáié, cseresznyéié, meggylé), a másik bizonyos vegyi festék-termékek (pl..kátrány vagy anilin). Míg az elsőhelyen említett festőanyag általában az egészségre nem ártalmas, addig az. utóbb említett festőanyagok ártalmas vagy ártalmatlan volta, mindenkoron esetenkinti elbírálás tárgyát kell hogy képezze, mert ezen anyagok minőségének és mennyiségének meg nem engedhető felhasználása a tiltott módon való festés (utánfestés) tényének megállapítására alkalmas. Minthogy ezekhez képest a jelen esetben az utánfestési eljárás csakis a málnaszörp eredeti színének biztosítása céljából történi, az uláníestés pedig egészségre ártalmatlan gyümölcsnedvvel történt, ennéllogva terheit a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentendő volt. 17B. Közveszélyes ároknak be nem tömése a Kbtuk. 119. §ában körülírt kihágás tényálladékát nem foglalja magában. (Belügyminiszter 1915. évi 2873. sz. határozata.) 13. I. ellen vízjogi engedély nélkül víziművek létesítése, közveszélyes árok be nem tömése, piactérnek kibányászása és az így keletkezett közveszélyes gödör be nem temetése állal elkövetett és az 1885 : XXUL tc. 42. §-ába és az 1879 : XL. tc. 119. §-ába üiköző kihágás miatt az 1885 : XXIII. tc. 184. §. és a Kbtk. 119. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadlokű ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet a Kbtk. 119. §-ára fektetett részében