Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

144 Közigazgatási Döntvénytár. költségek a többi községek között feloszthatók volnának. A beszállásolásból ugyanis a községet terhelő költség íel sem merülhet, mert az kizárólag a házbirtokot terheli (1879: XXXVI. te. 8. §.). És ha valamely község mégis nem a beszállásolási törvény alapján biztosítaná a szállás szükségletét, hanem szállodákban gondoskodnék lakásról, ez a községnek saját szabad rendelkezéséből folyó kizárólagos autonóm ügye, melynek pénzbeli terheit részben más községekre átutalni nélkülözne minden törvényes alapot. 166. A méhtartás a birtokhasználati joghoz tartozik s ennek a jognak az érvényesítésével másoknak okozott károk megtérítése csak a bíróságok előtt igényelhető. (Földmívelésügyi miniszter 1915. évi 15,112. sz. határozata.) N. vármegye alispánjának. A. R. k—i lakos kérvényét azzal küldöm le, hogy a nevezett folyamodót értesíttesse arról, hogy miután az 1894: XII. le. 1. §-a értelmében mezei földbirtokát a törvény korlátai között gazdaságilag mindenki szabadon használhatja, továbbá, mert a méhtartás a rendes birtokhasználati joghoz tartozik, ennek a jognak az érvényesítésével másoknak okozott károk megtérítése csak magánjogi úton a kir. bíróságok előtt igényelhető. 167. Tilos erdei legeltetés esetén hajtópénz nemcsak annak javára állapítandó meg, ki a legelő állatokat behajtotta, hanem annak javára is, aki az állatokat a kárból kiterelte, illetőleg a kihágást felfedezte. (Belügyminiszter 1915. évi 4134. sz. határozata.) J. J. ellen tilos erdei legeltetés miatt az 1879: XXXI. tc. 100. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy F. Á. erdőgondnok sértett és B. J. erdőőr tanú fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének részbeni törlésével hozott másodfokú büntető ítélete megfellebbezett azon részében, mely szerint terhelt 79 K hajtó-